S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 53. (Budapest, 1992)

Q. pubescens, Várpalota, 1991. - A Budai-, a Pilis-, a Börzsöny és a Vértes-hegy­ségből valamint a Balaton déli partjáról említik. Andricus inflator Hartig, 1840 - Hím, nőstény: Quercus cerris, Gödöllő, 1991. - Faunaterületünkön a csertölgyet kivéve valamennyi tölgyön gyakori. Andricus nudus Adler, 1881 - Nőstények: Quercus petraea, Gödöllő, 1991. ­Eddig ismertetett gyűjtőhelyei a Balatonfelvidék, Börzsöny, Vértes és Budapest. Budapesten Q. robur-on találták, a többi helyen Q. petraea-n. Andricus panteli Kieffer, 1897 - Nőstények: Quercus robur, Doboz (Békés me­gye), 1991; Gödöllő, 1991; Kapuvár, 1991. - A Budai-hegységből Quercus frainet­to-ról és Q. robur-ról említik. Andricus polycerus Giraud, 1859 - Nőstények: Quercus petraea, Várpalota, 1991; Q. pubescens, Várpalota, 1991. - "A Budai-hegységben, a Balaton déli domboldalain valamint Somogyban gyűjtötték. Nem gyakori." Andricus pseudoinflator Tavares, 1900 - Hímek, nőstények: Quercus robur, Ásotthalom, 1991; Dénesmajor, 1991; Q. pubescens, Várpalota, 1991 - "A Budai­hegyekben valamint Somogy, Zala tölgyeseiben gyűjtötték Quercus pubescens-ről és Quercus robur-ról. Ritka." Andricus serotinus (Giraud, 1859) - Nőstény: Quercus pubescens, Gödöllő, 1990. - A Budai-hegységben, a Pilisben és Somogyban gyűjtötték Quercus petra­ea-ról és Q. robur-ról. Gazdanövényeként ezidáig nem említették a Q. pubescens-t. Andricus superfetationis (Giraud, 1859) - Nőstény: Quercus robur, Gödöllő, 1991. - Nem gyakori faj. Quercus petraea-n, Q. pubescens-en, Q. robur-on gyűjt­hető (Ambrus 1974). Neuroterus glandiformis (Giraud, 1859) - Hím, nőstény: Quercus robur, Dé­nesmajor, 1991; Gödöllő, 1990; 1991. - Faunaterületünkön valamennyi tölgyön megtalálható, csupán a kocsányos tölgyön ritka (Ambrus 1974). Neuroterus petioliventris (Hartig, 1840) - Nőstények, hímek: Quercus robur, Dénesmajor, 1991; Gödöllő, 1991; Lakitelek (Bács-Kiskun megye), 1991; Póste­lek (Békés megye), 1991. - "Európa nagy részében ismert. A Budai- és a Pilis hegységben, a Balaton déli partján és Somogy lankáinak Quercus robur-jain ta­lálták" (Ambrus 1974). Gyakori vagy ritka voltának megítélésénél közrejátszik az a tény, hogy nehezen vehető észre, és az évnek csak egy egészen rövid szakaszában gyűjthető. Április folyamán néhány nap alatt kifejlődik, majd pedig igen gyorsan elfonnyad, elszárad a hólyagszerű gubacs, mely ilyen módon szinte észrevehetetlenné válik. Ennek elle­nére nem alaptalan a feltételezés, hogy e faj jelentős mértékben terjeszkedett az utóbbi 1-2 évtizedben. Egyes fákon kifejezetten nagy számban fordul elő. Összefoglalásként megállapítható, hogy a Cynipida-gubacsok gyakori vagy ritka voltának megítélése hordoz némi bizonytalanságot magában. A könnyen gyűjthe­tő (feltűnő, nagy méretű, fánmaradó) gubacsok a "gyakoriak", míg a nehezen gyűjthető (apró, lehulló) gubacsok "ritkák". Ezzel együtt is feltételezhető, hogy egyes gubacsfajok jelentős mértékben terjeszkedtek az elmúlt 1-2 évtizedben. E terjeszkedés feltételezhető oka az utóbbi néhány év extrém időjárása (enyhe, csa­padékszegény telek, száraz nyarak, stb), mely nyilvánvalóan kedvezett az eredeti­leg nagyrészt mediterrán elterjedésű rovaroknak. Irodalom: Ambrus, B. (1974): Cynipida-gubacsok - Cecida cynipidarum. - In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungáriáé), XII, La. Akadémiai Kiadó, Buda­pest, 119 pp. Dr. CSÓKA György, Gödöllő

Next

/
Oldalképek
Tartalom