S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 53. (Budapest, 1992)

nem a fele előfordult. A felvételezett terület viszonylagos vadméh faj gazdagsága a környezeti hatások kedvező együttlétének eredményeként alakult ki. A Tisza folyó menti terresztris biotópokban a palearktikus (57 faj, 19,45%) és az európai (33 faj, 11,26%) fajok voltak a legjelentősebbek. A mediterrán és európai elterjedési típusoknál az észak-mediterrán (49 faj, 16,72%), a holomediterrán (39 faj, 1332%), pontomediterrán (21 faj, 7,17%) és a közép-európai (14 faj, 4,78%) fajok aránya számottevő. A fajok klíma-tűrőképesség szerinti megoszlásban az euryök eremophil fajok aránya a legnagyobb (122 faj, 41,64%). A stenök hylophil fajok száma kevés (3 faj, 1,02%). A Tisza folyó töltésrendszerében és hullámtéren a legjelentősebb népesség alkotók a közepes rajzásidejű fajok voltak (109 faj, 37,20%). Jelentős a hosszú rajzásidejű kétnemzedékű fajok aránya (84 faj, 28,67%). A rövid rajzásidejű fajok a népesség alig 1/5-ét (56 faj, 19,11%) alkották. A hosszú folyamatosan repülő vadméh fajok népességen belüli aránya a legkisebb (28 faj, 9,56%). Irodalom Banaszak, J. (1978): Znaczenie pszczól (Apoidea) jako zapylaczy roslin uprawnych. The importance of bees (Apoidea) as pollinators of crop plants. - Wiadomosci ekologiczne 24 (3): 225-248. Benedek, P. (1968a): The flight period of wild bee (Hymenoptera, Apoidea) pollinating lucerne, and its plant protection aspects. - Acta phytopath. hung. 3: 59-71. Benedek, P. (1968b): A lucernát megporzó vadméhek (Hymenoptera, Apoidea) vizsgálatának növényvédelmi tanúságai. - Növényvédelem 5: 201-218. Benedek, P. (1976): A termesztett bükkönyfajok rovarmegporzása. - Veszprémi Akad. Biz Monogr. 2: 115-242. Delmas, R. (1976): Contribution á 1 étude de la faune Françoise des Bombinae (Hymenoptera, Apoidea, Bombidae). - Annals. Soc. ent. Fr. (N.S.) 12: 247-290. Dylewska, M. (1974): Klucze do oznaczania owadove Polski. 24. cz. Blokáwki-Hymenoptera, Z. 68.d. Pszszalowate - Apidae. - Polskié tow. ent., Warsawa, 79 pp. Dylewska, M. (1987): Die Gattung Andrena Fabricius (Andrenidae, Apoidea) in Nord- und Mitteleuropa. - Acta zool. cracoviensia. 361-708. pp. Ebmer, A. W. (1969-1971): Die Bienen des Genus Halictus Latr., s.l. im Grossraum von Linz (Hymenoptera, Apidae). Teil I—

III. Naturkundl. Jb. Stadt Linz 1969: pp. 133-189, 1970: pp 19^82. 1971: pp. 63-156. Kocourek, M. (1966): Prodrom us der Hymenopteren der Tschechoslowakei. - Acta faun. ent. natn. Prage 12 Suppl. 2, 122 pp. Móczár, L. (1948): Die Seehöhe und ökologischen Gesihtpunkte in der Beziehung zoogeographischer Gebietseinheiten. - Fragm. fiain. hung. pp. 85-89. Móczár, L.-Schwarz, M. (1968): A Nomada-, Ammobates-, Pasites és Parammobatodes nemek faunakatalógusa. - (Cat. Hym., XXIII.). Folia ent. hung. 2h 339-360. Móczár, L.-Warncke, K. (1972): Faunenkatalog der Gattung Andrena Fabricius (Cat. Hym., XXVI.). - Acta biol. Szeged. 18: 185-221. Móczár, M. (1953): Magyarország és a környező területek dongóméheinek (Bombus Latr.) rendszeres ökológiája. - Annls. hist.-nat. Mus. natn. hung. 4: 131-159. Móczár, M. (1957): Méhfélék - Apidae. - In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungáriáé), 13 (13). - Budapest, Akadémiai Kiadó 76 pp.