S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 53. (Budapest, 1992)

FOLIA ENTOMOLOGICA HUNGARICA ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK LUI 1992 p. 193-196 Újabb adatok a kertészeti növénjeken károsító tetűatkák (Acari: Tarsonemidae) ismeretéhez írta Deliéi Adrienné és Szendrey Lászlóné (Érkezett: 1992. március 1-én) New data to the knowledge of tarsonemid species infesting horticultural plants (Acari: Tarsone­midae). - Ten Tarsonemus species are listed from Hungary, with ecological notes. A faunisztikai vizsgálatainkat 1984. évben kezdtük el az egri - és mátraaljai bor­vidék szőlőültetvényeiben, majd 1986-tól figyelemmel kísértük egyéb kertészeti növé­nyek, almástermésű - csonthéjas gyümölcsösök atkafaunájának az alakulását is. A ta­lált Tarsonemidae fajokat az alábbiak szerint adjuk közre. Tarsonemus belemnitoides Weis-Fogh, 1947 Eger, 1990. I. 25: Vais vinifera L. Eddig ismert előfordulása Magyarország, de egész Európában gyakori faj. A rétta­lajok, legelők és a szamóca talajában valamint az üvegházi Hedem, Gloxinia növé­nyekről mutatták ki. A fajt üvegházi körülmények között nevelt szőlőről gyűjtöttük. Tarsonemus biloba tus Suski, 1965 Bátor, 1989. X. 06: Pyrus communis L. - Felsőtárkány, 1989. VII. 17: Helianthus annuus L. Eddig ismert előfordulása: Magyarország, Lengyelország. Almán, szamócán, Paphi­opedilhim callosum-on, Saintpaulia ionontha-n és gyomnövényeken él, valamint avar­ból és talajból mutatták ki. A Panonychus ubni Koch-val erősen fertőzött körte ültetvényből sikerült kimutatnunk, megítélésünk szerint fitofág életmódot folytat. Vizsgá­lataink során a szántóföldi növényekhez tartozó napraforgón is észleltük megjelenését Tarsonemus con tus us Ewing, 1939 Eger, 1989. IV. 13. és V. 02., 1990. X. 03., 1991. V. 21: Vitis vinifera L. - Recsk, 1989. VIII. 11: Malus domestica Borkh. - Felsőtárkány, 1989. VII. 17: Helianthus annuus L. Eddig ismert előfordulása: Magyarország, Észak-Amerika, Európa, Ázsia. Gyakori faj különböző dísznövényeken, szamócán, almán, uborkán, erdei avarban. Növénypa­razita gombákkal történő táplálkozását bizonyítja, hogy szőlőn, elsősorban a pero-

Next

/
Oldalképek
Tartalom