S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 52. (Budapest, 1992)

321-326. - Gozmány, L. (1963): Molylcpkék VI. Microlcpidoptcra VI. - In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungáriáé), XVI, 7. Akadémiai Kiadó, Budapest, 289 pp. Gozmány, L. and Szabóky, Cs. (1986): The lepidopterous fauna of the Kiskunság National Park, Microlcpidoptcra. - In: Mahunka, S. (ed.): The Fauna of the Kiskunság National Park I. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 247-299. - Szabóky, Cs. (1983): A Dél-Dunántúl molylepkéi I. Nattán Miklós molylepke-gyűjteménye. - Janus Pann. Múzeum Évk. 27: 15-35. FAZEKAS Imre, Komló Két faunára új molylepkefaj Jósvafőről (Lepidoptera) Two Microlepidoptera species new for the Hungarian fauna from Jósvafö ( Lepidoptera ) 1990. augusztus 4-én Jősvafőn, a volt VITUKI kutatóállomás erkélyén fél 9-kor az esti lámpázáshoz készültem elő. A fémfogasra akasztott 250 W-os Hgl már égett. A függőleges lepedőt és az alj lepedőt már kifeszítettem, s miközben a tojástartókat igazgattam, a kezdődő repülésben fekete-fehér molylepkét pillantottam meg. Igen furcsának láttam, ezért megvártam míg megpihen, hogy alaposabban megnézhessem. Végre leült egy pillanatra a lepedőre. A Nemapogon picarcllus furcsa példányának véltem. Nem volt a kezem ügyében semmiféle gyűjtőeszköz, ezért lerohantam a földszinti szobába az ölőüvegért. Fél perc múlva újból a fénynél voltam, de az állatomat nem leltem. Tíz perces keresgélés után végül megpillantottam, amint a fogas oldalán pihent. Amint megfogtam , azonnal láttam, hogy az állat nem a picarcllus, hanem egy rokon-faj, a nigralbella. Érvényes neve: Archinemapogon nigralbella Zeller, 1839 (1. ábra). Irodalmi adatok szerint a repülési ideje május, június. Hernyója bükkfélék gombáin él. A gyűjtés időpontjában a Hosszú-völgy felől fújt a szél, ahol igen sok bükk és tölgy található. A faunafüzet XVI/A kötet 2/125. oldalán a zárójel felbontandó. 1988. augusztus 21-én a kutatóállomáson éjfél körül egy Stenodes hilarana-hov. hasonló molyt fogtam. Későbbi vizsgálataim során kiderüli, hogy a Cochylimorpha (Stenodes) jaculana Snellen, 1883 faunára új fajt sikerült begyűjtenem. Ez a faj Közép- és KeletÁzsiában él, magyarországi megjelenése meglepő. Mindkél Stenodes faj esetében az elülső szárny középső széles sávja - amely a belső szegély közepétől indul és az elülső szegély közepéig tart - kávébarna színével igen erősen elüt a szárny alapszínétől. A jaculana keresztsávját fehér keret szegélyezi (3. ábra), míg a hilarana szegélye megegyezik a szárny színével (2. ábra). A jaculana szárnyán a behintés grafilszürke, a hilarann-én pedig sárgásbarna A jaculana hátulsó szárnyának rojtján két keresztsáv van, a rojt maga szürke, a hilarana sárgás rojtján egy kercszlsáv van.