S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 51. (Budapest, 1990)

SIMONYI Sándor tagtársunk lepidopterológiai tevékenységét - a lepkék szépségéről, egy gondozott lepkegyűjteményben való gyönyörködésről sem feledkezve - a korai időktől fogva figyelmet érdemlő precizitással és ügybuzgalommal végezte és szakmai ismereteit folyamatosan bővítette. A kezdeti természetrovar- és gyűjtésszeretete hamarosan tervszerű faunakutatássá változott. Első jelentős vállalkozása Tőserdö és környéke lepkefaunájának kutatása volt, és ez az első szerelem napjainkig is él. Az eddigi eredmények közleményben történő összefoglalása is a legutóbbi évek terméke. Eredményei a Kiskunsági Nemzeti Park faunájáról szóló könyvnek is részét képezik. Jelentős sikereket ért el a Balaton-felvidék, ezen belül is Vászoly környéke faunisztikai vizsgálatával is. Gyűjtőtársaival együtt faunánk számos értékes fajának előfordulását mutatta ki, többek között az ő nevükhöz fűződik a Brachionycha syriaca decipulae korábban ismeretlen nőstényének felfedezése is. Simonyi Sándor annak a generációnak tagja, amelynek hosszú időn keresztül nem adatott meg távoli, egzotikus expediciók szervezésének lehetősége, de a Kárpátmedence határainkon túli területeit így is aktívan kutatta. Több alkalommal gyűjtött a Kárpátok szlovákiai és erdélyi hegységeiben, később a Balkánon és legutoljára Nyugat- és Közép-TÖrökorszagban, folytatva a Kindermann és Frivaldszky Imre által megkezdett magyar Balkán- és Kisázsia-kutatást. Simonyi Sándor egyike Társaságunk legaktívabb nemhivatásos tagjainak. Előadói üléseink, a Rovarászati Napok, kirándulások, bálok szervezésében vállalt részt, pályamunkákat készített, kiállítási anyagaival többízben gyönyörködtetett bennünket. Vezetője a Pataki István Művelődési Házban működő rovarász körnek. Ezeken kívül védettségi javaslatot készített a Vászoly terület egy részének természetvédelmi területté nyilvánítása érdekében. Mindezek alapján nem fér kétség ahhoz, hogy a Frivaldszky Emlékplakett Bizottság döntése méltó lepkehálóba juttatja a bronz fokozatot. SZALŐKI Dezső is azon amatőr rovarászok közé tartozik, akik választott entomológiai szakterületükön profinak számítanak. A természet szeretetét a családi környezetben szívta magába. Már 14 éves korában kezdett érdeklődni a bogarak és a lepkék iránt, igencsak sajátos módon A Tasnádi-Kubacska: Gyűjtés hegyen völgyön c. könyvben leírt rovargyűjtő eszközök felkeltették a figyelmét és barkácsoló gyermek lévén, megpróbálkozott azok elkészítésével is. Az így fabrikált eszközöket ki is kellett próbálni, és ezek eredményes használata el is döntötte érdeklődésének további irányát. Kezdetben egyedül járt gyűjteni, majd más gyűjtőkkel találkozva, bekerült a kőbányai rovarász körbe, ahol már tapasztalt rovarászok karolták fel a lelkes diákot. Üt ja így vezetett már 16 éves korában a Magyar Rovartani Társasághoz, amelynek 1970 óta tagja. Rövidesen belátta, hogy mindent nem lehet egyszerre gyűjteni, először a lepkék maradtak el, majd további specializálódás következett. 12 éve döntött véglegesen, amikor szakterületéül a felemás lábfejízes bogarakat, azaz a Heteromeráket választotta. Később ezen belül - Kaszab Zoltán és a svájci Wittmer professzor bíztatására - figyelme a hólyaghúzó bogarak (Meloidae) felé irányult. E családban ma már világspecialistának számít. Saját gyűjteménye mintegy 30 ezer példányt tartalmaz. Gyűjtési és faunakutatási területe elsősorban a Kárpát-medence. Magánkutatóként résztvesz a zirci múzeum Bakony- és a szombathelyi múzeum Alpokalja-kutatási programjaiban. Résztvett a TTM kiskunsági és bükki programjaiban, jelenleg pedig Aggtelek és Bátorliget faunájának feltárásában. Minden alkalmat megragad, hogy külföldön is gyűjthessen. Egyetemi diákcsoportot vezetve jutott el Szibériába, üzbegisztánba és Grúziába, ahonnan jelentős anyaggal tért haza. A nehéz időkben is rendszeresen gyűjtött Erdélyben, de gazdag anyagra tett szert törökországi, bulgáriai, tátrai és delibláti gyűjtőútjai során is. Több rövidebb faunisztikai cikke jelent meg, továbbá dolgozott társszerzőként ökoszisztéma-vizsgálatok anyagának feldolgozásában. Számos hazánkra új, vagy eddig ritkának vélt fajt ismertetett. Társaságunknak aktív tagja (választmányi tag is), aki szinte minden alkalommal részt vesz a Rovarászati Napok kiállításain és pályázatain, nem kis sikerrel . A rovarászát melletti elhivatottságát bizonyítja, hogy tanári munkája mellett beiratkozott a TTK biológiai tanári szakára, melynek jelenleg III. évfolyamát végzi.