S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 48. (Budapest, 1987)

Az elmúlt három évben nem egy kiemelkedő eseményünk volt. Hogy csak a szerintem legfonto­sabbakat említsem: V. Európai Lepkészeti Kongresszus, I. Legyészeti Világkongresszus, s a Társa­ság 75. évfordulója. Nyilvánvaló véletlen, de mégis, a kontinuitás szimbóluma lehet, hogy az 50. év­forduló titkára a 75. évforduló elnökeként tért vissza az emelvényre. Talán éppen ez a kontinuitás a legfontosabb Társaságunk életében. Mindig voltak nehéz periódu­sok. Az idén is érte súlyos veszteség a Társaságot. De halottaink helyére lépnek a fiatalok, és a törzsgárda kitart. Az idén különösen hosszú azoknak a sora, akik újonnan léptek be, s azoké is, akik kerekszámu évek óta tagjaink. Husz éve tagunk BALÁSHÁZY László, KOZÁR Ferenc, MAHUNKA Sándorné, OLÄH András és SEPRŐS Imre. Huszonöt éve RAKK Zsuzsanna és SIMONYI Sándor. Harminc éve STEINMANN Henrik és TÓTH Sándor. Harmincöt éve SÁRINGER Gyula és SCHUSZTER Lászlóné JOÓ Ilona. Az ötvenedik évfordulóhoz jutottak el BÁLÁS Géza, BALOGH János, MÓCZÁR László, SOÓS Árpád és JABLONKAY József. S társaságunk doyenje, BALOGH Imre ötvenöt éve van közöttünk! S az uj tagok szivet melengető névsora: ÁBRAHÁM Levente, KONDOROSY Előd István, KUT AS­SY Viktor, MUSKOVICS András, MUSKOVICS József, OLÁH Mihály, PÁRDUCZ Erzsébet, PETTEN­DI Pál, RÓZNER Istvánné, SZABÓ Tibor, TURCSÁNYI István, VÉGH László és JANÁKY István. Régi szokásunk, hogy ha Társaságunk valamely tagját magas elismerés éri, megemlékezünk ró­la. Ezúttal dr. MÓCZÁR László professzor, volt alelnökünk ENTZ Géza dijához gratulálunk. Ha most, a három év leteltével, megkérdezik, mi lenne az, amit - az évforduló és a kongresz­szusok elhagyásával - kiemelnék, amire büszkék lehetünk, mint a mesében, három dolgot említenék: - Végrehajtottuk a tagreviziót. A mult év december 31-én 217 rendes fizető tagot számláltunk, ez több, mint amennyire számítottunk. - Igen sokan léptek be Társaságunkba. (Félve és zárójelben jegyzem meg: az utolsó ehhez mér­hető belépési hullám a II. világháborút megelőző évekre esett...) - A harmadik dolgot egy példával kezdem. A legutóbbi ülés után egy édesapa elmondta, hogy fiát felvették a Tudományegyetemre, és köszönetet mondott nekem és rajtam keresztül mindannyiunk­nak: szerinte a flu fejlődésére, érdeklődésének kialakulására nagy hatással volt a Társaság, mindaz, amit itt látott, hallott, s az itt kötött kapcsolatok. Meggyőződésem, hogy a Társaság ilyen irányú te­vékenysége valóban óriási, mindenféle felülről jövő elrendelés, közművelődési törvény nélkül is. Végezetül nem marad más hátra, mint hogy mindent illendően megköszönjek. A Természettudo­mányi Múzeumnak a támogatást, és azt, hogy az előadótermet továbbra is ingyen vehetjük igénybe. Ez ma, a mégujabb gazdasági mechanizmus idején korántsem csekélység. Megköszönöm az Elnök ur­nák a türelmét és jóindulatát. Ellenzékünknek - mert mi tagadás, ilyen is volt - az ellenzékiességét, hiszen ellenzék nélkül nincsen demokrácia. S demokrácia nélkül nincsen egészséges társasági élet. S köszönöm a Társaság egészének a közreműködését, azt, hogy élénk, jó hangulatú társasági életet teremtettek. Kérem beszámolóm elfogadását és a felmentés megadását. Dr. NAGY Barnabás megköszönte a titkár beszámolóját, majd a közgyűlés a felmentést egyhan­gúlag megadta. Az elnök ezután bejelentette, hogy a választmány javasolja Hiroshi INOUE entomológus profesz­szor tiszteletbeli tagságát. A titkár az alábbiakban ismertette INOUE munkásságát: Dr. Hiroshi INOUE professzor, a Japan Heterocerists' Society elnöke, egyetemi tanár 1987-ben lesz hetven éves. Születésnapját Japán szakmai körei ünnepélyes külsőségek között ünneplik meg, s a TINEA, az ismert japán szaklap, különszámot jelentet meg az alkalomból. INOUE professzor a Szovjetunión kivüli ázsiai térség vezető entomológusa. Az egész világon is­merik és becsülik, az USA-tól a British Museumon keresztül a leningrádi Zoológiai Intézetig. Több­száz szakcikkén kivül számos könyve jelent meg, s a "Moths of Japan" gigantikus munka főszerkesz­tője és szerzője. Minden bizonnyal minden idők legnagyobb magángyűjteménye az övé: mintegy ötmil­lió példányt számlál. A magyar lepidopterológusokkal, a budapesti Természettudományi Múzeummal INOUE professzor régóta kapcsolatban áll, és ezt a kapcsolatot személy es ismeretség is erősiti. Anyagok, cikkek és könyvek küldésével mindenkor támogatta munkánkat, s külön kiemelendő, hogy támogatása révén a ja­pán specialisták bekapcsolódtak a múzeum ázsiai anyagának, gyűjtéseinek a feldolgozásába. INOUE professzor tiszteletbeli tagsága Társaságunkat is megtisztelné. Személyében a nemzet­közi entomológiai élet kiemelkedő alakját választanánk soraink közé. Az ezt követő szavazás során a Magyar Rovartani Társaság Hiroshi INOUE professzort egyhan­gúlag tiszteletbeli tagjává választotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom