S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 48. (Budapest, 1987)

FOLIA ENTOMOLOGICA HUNGARICA ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK XLVIII 1987 p. 289-300 RÖVID KÖZLEMÉNYEK — SHORT CONTRIBUTIONS Rovatvezető — Compiler DR. VÁSÁRHELYI TAMÁS Fenyőpohók (Dendrolimus pini L.) rajzásának vizsgálata jelöléssel (Lepidoptera) Investigation of 6\varming of Dendrolimus pini with marking (Lepidoptera) A közismert nehézségek miatt nem tul gyakran végeznek éjjeli lepkéken jelölés-visszafogásos vizsgálatokat. Általában gondot okoz az, hogy "elvesznek" a jelölt állatok, vagy mert nem sikerül kellő számú példányt megjelölni, vagy a jelölés és az elengedés zavaró hatása tul nagy. Lámpánál a sok egyéb berepülő lepke mellett nehézséget okozhat egy kisebb méretű faj jelölt és jelöletlen egye­deinek észlelése. Mindamellett sokkal kevesebbet tudunk az éjszakai lepkék normális, lámpától füg­getlen mozgásairól, mint a nappaliakéról, a lámpa hatótávolságára is kevés adatunk van. Jelentős mértékben megkönnyítheti a munkát, ha egy tömegszaporodásban levő, nagy testű, robosztus fajjal tudunk dolgozni, igy esett választásunk a fenyőpohók ( Dendrolimus pini L.) paksi populációjára. A vizsgált terület Paks 220 B erdőrészlet, egy homoki telepitett fenyves. Területe 14,6 ha, az állomány kora 13 év, elegyarány 70 % erdei fenyő, 30 % feketefenyő. Aljnövényzete gyér, a tisztáso­kon Asclepias syriaca található tömegesen. Az állományt a fenyőpohók hernyója foltokban tarra rágta. A 2, 5 - 4 m magas fákon átlagosan 20-30 utolsó stádiumu hernyó, hasonló számú gubó és 0-1-2 (nappal) pihenő lepke volt található. A jelölést éjszaka végeztük, a lepkéket higanygőzlámpával gyűjtöttük össze, és az első szárny sejt végi fehér foltot festettük naponta eltérő szinüre. Jelölés után azonnal elengedtük az egyedeket. Három alkalommal végeztünk mintavételt, 400 W-os Hg lámpával, a második napon egy 250 W-os Hg lámpát is használtunk, az előzőtől mintegy 70 m-re, összelátás nélkül elhelyezve (B). A jelölésre Pelikan Marker 417 F tollat használtunk. VARGA (1966) ismerteti a fenyőpohók erdészeti jelentőségét, életmódját és néhány bibliográfiai adatát, beszámol 1965. évi Hegyeshalom melletti gradációjáról, mely eddig az egyetlen jelentősebb hazai kártételként volt ismert. 06. 30. 07. 01.A 07. 01. B 07.03. o" ? «5* ? °* 2 o* ? jelöletlen 384 115 426 47 180 8 480 3 j e 06. 30. 25 2 11 0 3 0 f. 07. 01. A 10 8 0 o 1 07. 01. B 6 0 t I. táblázat Fogás-visszafogás adatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom