S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 46/2. (Budapest, 1985)

1985.VT.16-án a Mátraszentistván melletti öreg lucos szélén az Aechmia bergstraesserella F. példányait gyűjtöttem igen eredményesen, mikor a lucost szegélyező málnabokrokon megláttam egy aranyfényű molyt, mely berepült a bokrok közé és egy málnaágon megpihent, ahonnan sikerült Is beüvegelnem. A tűzésnél észrevettem, hogy egy általam ismeretlen Schiffermüllerla-fajt fogtam. Gyűjtésből hazaérve a TTM állattári gyűjteményével való egybevetéskor kiderült, hogy a Sc hi ffer- mülleria grandis Desvign. nevü faunára uj fajjal van dolgozm. Irodalom szerint hernyója fenyő és bükk beteg kérgében él. A faunafüzet XVI/A kötet 5/126. oldalán a zárójel felbontandó. Kovács Zoltántól Sepsiszentgyörgyről számos molylepkét hoztam el meghatározásra. Többek között a Sepsiszentgyörgy melletti Rétyi-n(yirről 1983.V.12-Í dátummal ellátott fekete szinü sárga fejű molyokat is hoztam. A határozás során Lampronia tenuicornis Stt. fajnak bizonyultak. Anyagomban Nyirád nyires-borókásban 1984. V. 19-én gyűjtött példányokat is találtam. A magyar fauna uj tagja nyiresekben él. A faunafüzet XVI/A. kötet 2/22. oldalán a zárójel felbontandó. Dr. Balázs Klárától Malaise-csapda anyagokat kaptam. Az Agár-ZIchyujfalu, TUkröspusztán felállított csapda 1983.VII.4-én egy érdekes Eidophasia fajt fogott mely kétszer akkora, mint a rokon E. hufnageli. A TTM gyűjteménye alapján az Eidophasia zukowskyi Ams.. faunánkra uj fajnak bizonyult. A Dél-Európában élő faj hazai előfordulása meglepő (TTM adatai: Dalmatia: Bossanka 1964. V.19. leg. Topái; Hellas mer., Lakonia: Taygetos 1000-1200 m. 1979. VI.12. leg. Gozmány et Christensen; Macedonia: Stari Dojran 1955. VI. 2-10. leg. Klimesch; Treskaschlucht (Anfang) bei Skopje Maced. occ. 1959.VI.20-30. leg. F.Kasy). A lepke a faunafüzet XVI/A. kötet 3/14. oldatán az E. hufnageli Z. után helyezendő be. A Malaise-csapdába egyébként igen sok érdekes, csak nappal repülő lepke kerül be, igy az Ochsenheimeria taurella Den. et Schiff.; Korscheltellus lupulinus L. stb. Erdélyi Csaba Kompolton 1978 nyarán Medicago sativa-ról hernyókat gyűjtött, melyek a hüvelytermésben a magot rágták. A hernyók átteleltek és a földben bábozódtak. Természetes körülmények között 1979-80-81-ben Ismételten június folyamán keltek ki a Tortricida imágők. A lepkék ivarszervi vizsgálata alapján (gen.prep. Mészár Agnes) a Laspeyresia medicaginis Kuzn. fajnak bizonyultak. Makroszkóposán megegyeztek a magyar anyag Collicularia microgrammana Gn. példányaival. Ujabb ivarszervi vizsgálatok után a fa] leirója, Dr.V.l. KUZNYECOV is megerősítette a határozás helyességét. Megállapítható, hogy a Collicularia microgrammana Gn. molylepkét eddig nem gyűjtöttek hazánkban, helyette a Laspeyresia medicaginis Kuzn. található itt. Az összes eddig megjelent C. microgrammana adat értelemszerűen a L. medicaginis Kuzn. fajra vonatkozik. SZABŐKY Csaba, Budapest Folia ent. hung. 46 (2), 1985 Ujabb adatok a nagylepkék elterjedéséhez Délkelet-Erdélyben New data to the distribution of Macrolepidoptera in Southeast Transylvania A hétfalusi csángók vidékének lepkevilágáról eddig igen keveset tudtunk. A múltban itt alig gyűjtöttek lepkéket, habár néhány neves lepkész, mint Daniel CZEKELIUS és Adriano OSTROGOVICH, megfordult Hétfaluban. A hetvenes évek elején rendszeresebb kutatómunkát végzett e területen Nicolae DELVIG és Mircea BRATASANU. 1978 óta végzett rendszeres gyűjtéseim kora tavasztól késő őszig sok meglepő eredményt hoztak és átfogó képet adtak e terület lep ke faunájáról. Ezzel a dolgozattal Erdély lep ke faunájának ismeretéhez kívánok hozzájárulni, remélve, hogy hatéves munkám értékes adatokkal gazdagítja az irodalmat. Hétfalu vidéke Brassótól keletre terjed, egészen a Tatrang vizéig. Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu alkotja Négyfalut, s a következő három, Tatrang, Zajzon és Pürkerec Háromfalu