S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 34/1. (Budapest, 1981)

1979, von Mentzer, 1980), andererseits auch aufgrund eigener Untersuchungen. Nach seiner Mei­nung kann pseudocomplana ausser lieh vor allem mit palliatella verwechselt werden. Sämtliche un­garische Sammlungen sollten überprüft werden, es ist nämlich höchswahrscheinlich, dass pseudo­ complana hier weit verbreitet ist, aber bisher übersehen wurde. Von den vier mitgeteilten Fund­orten befinden sich drei im Nord-Bakony-Gebirge, nördlich vom Plattensee, der vierte im Günser­Gebirge iKöszeg), nahe der burgenländischer Grenze. Keine davon, sind ausgesprochene Wärme­oder Trockengebiete, obwohl pseudocomplana vermutlich eher solche Lebensräume bevorzugt. Irodalom: DANIEL, F. (1939): Beiträge zur Kenntnis der Gattung Lithosia F. (Lep.Arct.) - Mitt. münchn.ent. Ges ., 29_: 44-54. - DANIEL, F. (1964): Die Lepidopterenfauna jugoslawisch Maze­doniens 2, Bombyces et Sphinges. 75 pp. Skopje. - FORSTER, W. et WOHLFAHRT, Th.A.(1960): Die Schmetterlinge Mitteleuropas. - Band 3., Stuttgart. - HAMPSON, G.F. (1900): Catalogue of the Lepidoptera Phalaenae in the British Museum 2. 589 pp. London. - LERAUT, P. (1980): Liste systématique et synonymique des Lépidoptères de France, Belgique et Corse. - Alexanor, Suppl., 334 pp. Paris. - MENTZER, E. von (1980): Eilema torstenii n.sp. and E. iberica n.sp. from Spain, with notes on E. pseudocomplana (Daniel) (Lepidoptera: Arctiidae). - Ent.scand., 11: 9-16. - RÉZBÁNYAI, L. (1973): Kvalitativ és kvantitatív vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylep­kefaunáján I. Fenyőfő, Bakonybél-Somhegy. - A veszpr.megy.muz.közi., 12: 395-450. - RÉZ­BÁNYÁI, L. (1974): A Kőszegi-hegység nagylepkefaunája. - Folia ent. hung., 27: 139-182. ­RÉZBÁNYAI, L. (1979): Kvalitativ és kvantitatív vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylepke­faunáján II. Somhegy 2. rész, Ráktanya, Zirc-arborétum. - A veszpr. megy. muz.közi., 1_4: 139­191. - STERNECK, J. (1938): Zur Kenntnis von Lithosia F. und Pelosia Hb. - Ztschr .österr . Ent. Ver., 23: 13-15, 31-36, 46-48, ' 54-56, 59-63, 67-74. - WEISERT, F. (1979): Eilema pseudo­complana (Daniel, 1939): Erste Nachweis für Oesterreich (Lepidopjera, Arctiidae). - Ztschr.Ar­beitsgem.Oesterr.Ent., J30: 125-128. RÉZBÁNYAI László, Luzern Folia ent. hung., XLII (XXXIV). 1. 1981 A magyar faunára új molylepkék (Lepidoptera) Microlepidoptera, new to the fauna of Hungary 1980.VII.16-án Piliscsabán a Vöröshegyen gyűjtöttünk RONKAY Lászlóval. Honda generátor­ról üzemeltettük a 125 W-os Hgl-t. Nem volt túlzottan nagy repülés, bár sikerült fogni a Cucullia campanulae Frr. és Chersotis fimbriola Esp. egyedeit Is. 22 óra körül egy hideg szél jött, ami lesöpörte azt a néhány lepkét is, ami a lepedőn volt. Még vártunk egy kis ideig, hátha jön valami érdekes, de hiába. A szereléket bontottuk, már a lepedőt feszitő zsinórokat is kioldottuk, mikor egy "Acleris hastiana"! ült a vászonra. Sikerült megfognom. Másnap a feszítés alkalmával kiderült, hogy tévesen véltem felismeri a lepkét. A TTM palearktikus gyűjteményével való összehasonlítás alkalmával derült-ki, hogy az Anchinia laureolella H.S. faunára uj lepkével van dolgom (1. ábra). A faunafüzetben zárójeles fajként szerepel. Tápnövényei Daphne-fajok. Ezideig nem sikerült a Vö­röshegyen újra megtaláLni. A Microlepidoptera XVI/A kötet 5/105. oldalán a zárójel felbontandó. 1979. V.18-án Csákvár, Hajduvágásban gyűjtöttem Honda generátorral és 125 W Hgl-val. A völgy oldalában egy molyhos-tölgy foltban álltam fel. A meleg Idő ellenére kevés lepke repült a fényre. Kiemelkedő állat egy igen ritkának tartott nyir lepke Leucodonta bicoloria Den. et Schiff, volt. Ezenkivül különösen érdekes lepke nem is jött. Összesen 40 lepkét vittem haza. A preparálás során felfigyeltem a Microthrix similella egy furcsa példányára. A lelőhely-cédulázás után bevit­tem a TTM-ba összehasonlítani. A gyűjtemény similella egyedei között találtam ae enyémmel azo­nos formájú és rajzolatú egyedeket. Ugy könyveltem el, hogy a similella változatai. Néhány hó­nappal később a palearktikus gyűjteményben ráakadtam a lepkémre Elégia atrifasciella Rag, névvel ellátva. Ezen meglepődve összehasonlítottam az állitólagos similellákkal és kiderült, hogy faunára uj fajról van szó. Elülső szárnya keskenyebb és nyújtottabb a similellâénâl , a tőtér egy széles fe­kete keresztsávból áll, amelyet a tő felöl szürke behintés és a külső szegély felől egy éles kissé hullámos keskeny fehér keresztsáv határol. Külső keresztsáv fehéres-szürke, kétszer Ívelten meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom