S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 33/1. (Budapest, 1980)
A fajt Kisázsiából irták le, ismeretes Törökországból, Arábiából, Egyiptomból, Turkesztánból, Indiából és Mauritius szigetéről. 1930 körül behurcolták Európába; Nyugat-Európa területén (Anglia, Franciaország, Hollandia, Belgium, Németország, Dél-Tirol) valószinüleg meghonosodott és terjeszkedik. HORION (19 56) szerint korhadó növényi részek között, kerti komposzthalmokban él. KASZAB (1969) megemlíti, hogy malmok hulladékában is található. Az Anthicus tobias Mars, magyarországi előfordulását bizonyitó példányok többsége a Természettudományi Múzeumban, kisebb részük SZALÓKI Dezsőnél, illetve saját gyűjteményemben található. Irodalom : HORION, A. (1956): Faunistik der Mitteleuropäischen Käfer, V. : Heteromera. - Entomologische Arbeiten aus dem Museum G. Frey, Sonderband, 1956. München, 1-336. KASZAB, Z. (1956): Felemás lábfejizes bogarak III., Heteromera in.-in: Fauna Hungáriáé, 9 (3): 1-108. - KASZAB, Z. (1969): 75. Familie: Anthieidae - in: Die Käfer Mitteleuropas, 8: 106-118. MERKLOttó, Budapest Folia ent. hung., XLI (XXXIII). 1. 1980 Magyarország faunájára új bagolylepkefaj : az Arenostola phragmitidis Hühner (Lepidoptera: Noctuidae) Arenostola phragmitidis Hühner, new to the fauna of Hungary (Lepidoptera : Noctuidae) Az Arenostola phragmitidis közepes nagyságú, rajzolatlan, szalmasárga, gyakran zöldes vagy vörösbarna behintésü bagolylepke, mely Magyarország területéről a korábbiakban még nem került elő. BERGMANN (1954) szerint európai-középázsiai faj, elterjedési területe jelenlegi ismereteink szerint Nyugat-Európára esik; a Kárpát-medencével határos területeken szinte mindenhonnan ismert, de behatolására eddig még nem volt adat. Monofágnak ismert faj, tápnövénye a nád (Phragmites communis), melynek belsejében a hernyó a nyár első felében fejlődik. Univoltin, petealakban telel, az imágó július-augusztusban repül. Hazánk területéről eddig két példányban került elő, az ország két távoli csücskéből. Az első példányt a Szőlészeti Kutató Intézet tarcali fénycsapdája gyűjtötte 1964. július 1-én. Az állatot KOVÁCS Lajos determinálta, de az adatot - tudomásunk szerint - nem publikálta. A második példány a Fertő-tóról származik. Fertőrákoshoz közel, a tó szélén, nádas területen a Győr-Sopron megyei Növényvédő Állomás fénycsapdát működtet a nádban élő és azt esetleg kárositó lepkefajok megfigyelésére. Ez a csapda fogta meg a második példányt 1978. július 20-án. A tarcali csapda normál izzólámpával, a Fertő-tói csapda UV égővel működött, a lepke tehát mindkét tipusu fényforrásra repül. Az Arenostola phragmitidis Hübner faj eddigi hazai adatai tehát a következők: Tárcái, 1964. július 1., fénycsapda. Fertőrákos, 1978. július 20., fénycsapda. A faj további előkerülése várható az ország határmenti lápos, mocsaras vidékeiről. * In Ungarn sind bisher zwei Exemplare in zwei voneinander weit entfernten Teilen des Landes gefunden worden. Das eine Exemplar erfasste am 1. Juli 1964, die Lichtfalle des Forschungsinstituts für Weinbau bei Tarcal (NO-Ungarn ),_und wurde von L. KOVÁCS determiniert, der - unseren Kenntnissen nach- die Angabe nicht veröffentlichte. Das andere Exemplar sammt aus der Gegend des Neusiedler Sees. Nahe Fertőrákos betätigt im Schilf bewachsenen Rand des Sees, die Pflanzenschutzstation des Komitatcs Győr-Sopron eine Lichtfalle um die im Schilf lebeneden und eventuell schädlichen Schmetterlingarten zu beobachten. Dies Exemplar wurde mit der Falle am 20. Juli 1978 gefangen. Die Falle bei Tarcal funktionierte
