S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 32/2. (Budapest, 1979)

őszibarackfákon és azok aljnövényzetén gyűjtöttünk. Ennek során hetenként két alkalommal, minden esetben délelőtt 8-10 óra között 200-200 hálócsapást végeztünk az alma- és az őszi­barackfák koronájában, valamint azok aljnövényzetén. Az ország k'Uönböző gyümölcsöseiben alkalomszerűen végzett gyűjtések alkalmával a következő helyeken és gyümölcsfákon találtuk meg a Ph. spumarius imágóit: Budaörs-Ka­maraerdőn almán, őszibarackon és cseresznyén; Debrecenben almán; Érd-Elvirán ősziba­rackon; Izsákon cseresznyén; Törökbálinton almán és őszibarackon. A rendszeres megfigyelések alkalmával, Budaörs-Kamaraerdőn a következőket ál­lapítottuk meg (1. és 2. ábra). Az első imágókat 19 77-ben június elején gyűjtöttük és repülésük október végéig (okt. 21. ) tartott, csúcspontját augusztus közepén érte el. A megfigyelési időszak kezdetétől a re­pülési időszak végéig megközelítőleg azonos arányban tartózkodtak az aljnövényzeten, vala­mint az őszibarackfák koronájában. A következő évben, 1978-ban az első imágók május 20-án jelentek meg az aljnövényzeten. Junius elejétől kezdődően az imágók az alma- és az ősziba­rackfák koronájában is rendszeresen előfordultak. Számuk a fák koronájában és az aljnövény­zeten megközelítőleg azonos volt. A repülési időszak kezdeti időszakában, majd az őszi hóna­pokban számuk az aljnövényzeten volt valamivel magasabb, ami azzal van összefüggésben, hogy a lárvák a lágyszárú növényeken fejlődtek, és az imágók a tojásrakásra ugyancsak a lágyszárú növényeket keresik fel. Megfigyeléseink adatai szerint a Ph. spumarius imágók a nyár folyamán az alma­és őszibarackfákon, valamint azok aljnövényzetén egyaránt előfordulnak, ezért a lágy szárú és fás szárú növényeken egyaránt károsító mikoplazmás betegségek kórokozóinak közvetítői lehetnek. Irodalom ' ISHIRA, T. (1969): Families and Genera of Leafhopper Vectors", in Maramorosch, K: Viruses, Vectors and Vegetation - Interscience Publishers New York - London - Sydney ­Toronto, pp. 666; - LA VIGNE, R, (1959): Biology of Philaenus leucophthelmus (L, ) in Massachussets - Journal of Economic Entomology, 52(5): 904-907; - LEHMANN, W. (1973a): Untersuchungen der Zikadenfauna von Obstgehölzen - Biologisches Zentralblatt, 92(1) : 75-94; ­LEHMANN, W. (1973b): Untersuchungen der Zikadenfauna von Obstanlagen mit Hilfe von Lichtfallen - Biologisches Zentralblatt, 92 (5) : 625-635; - MÜLLER, H. J. (1956): Auchen­orrhyncha - in: Sorauer; Handbuch der Pflanzenkrankheiten, 2. 3: 150-306;- SEVERIN, H.H.P. (1947): Transmission of virus of Pierce' s disease of grapevines by spittle insects - Phyto­pathology, 37 (5) : 364; - SEVERIN, H.H. P. (1950a): Spittle-insect vectors of Pierce' s dis­ease virus I. Characters, distribution and food plants - Hilgardia, 19 (11) : 339-355; - SE­VERIN, H.H. P. (1950b): Spittle-insect vectors of Pierce' s disease virus II. Life history and virus transmission - Hilgardia, 19 (11) : 357-376. Authors established that Philaenus spumarius (L. ) imagos are frequent on apple and peach trees in Hungary. Orchards with undergrowth are similarly infected and the imagos occur both on the soft-stemmed plants as on the apple and peach trees, which might indicate, as the authors suggest, that this species may be a transmitter agent of the mycoplasm patho­gène of the arborescent plants.' JENSER Gábor, A.M. HEGAB, Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom