S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 32/2. (Budapest, 1979)

Vizsgálataink súlypontjai a következők voltak: 1. Nyugat-Magyarország: elsősorban a Vas megyei Őrség és a Vendvidék területén (UHERKOVICH A., MÁRTON Zsófia és faunisztikai fénycsapdák gyűjtései), 2. A Dél-Dunántúlon a Villányi-hegység és a Mecsek (UHERKOVICH Á., VARGA Z. és fénycsapdák), 3. A Dráva-sik és Belső-Somogy (UHERKOVICH Á. , VARGA Z. , MÁRTON Zs., MARÁZ Angéla és fénycsapdák), 4, Az Északkelet-Alföldön a Tiszakerecseny-Lónyai erdő és a vámosatyai Bockerek erdő (VARGA Z,, GYULAI P. és fénycsapda), 5, Az Északi Középhegység területén: a. A Bükk legmagasabb, eddig nem kutatott területei (nagyjából a Leányvölgy­Gerennavár-Háromkő-Istállóskő által bezárt terület; GYULAI I, - GYULAI P.) b. A Bükk hegység eddig nem kutatott délkeleti része (GYULAI P, ), c. A Zempléni-hegységben a Kemence-patak vizgyüjtö területe (GYULAI I„ - GYU­LAI P. ), 6, A Tornai Karszt határmenti területei, a határ mindkét oldalán: Jósvafő meUett a Haragistya és Nagyoldal, iU. a csehszlovákiai oldalon, a határtól néhány kilométerre Hacava környéke (GYULAI I. - GYULAI P„ - VARGA Z. ), 7. A Bükk déli előterének mocsarai (GYULAI I. - GYULAI P. ), 8, Az ujszentmargitai erdő (GYULAI I,- GYULAI P, ), S. A Nyirség déli pereme (GYULAI P. - VARGA Z. ), 10. Prognosztikai fénycsapdák az északi határszélen (Bánréve, Hidasnémeti), Hasonlóan előző tanulmányunkhoz, elsősorban faunisztikai adatokat közlünk. Általá­nos elterjedésre, ökológiai viszonyokra csak ott térünk ki, ahol ez feltétlenül szükséges. A fajok sorrendjénél előző munkánkban is alkalmazott "hagyományos" sorrendet követünk. Colias myrmidone Esp. Ujabban meglehetősen ritkává vált faj. Adatai: Jósvafő; Ha­ragistya, 1967. VII. 2-4... 1 o (leg. VARGA Z. ), Farkasfa; Szalafő, 1976. VII. 21., több pél­dány (leg. UHERKOVICH Á. ). Apatura metis Frr. Ujabb adatok: Báta, Duna-ártér, 1976. VI. 22. (leg. VARGA Z. ), Baja, Móricz-Duna, 1973. IX. 6., 1976. VII. 18. (leg. UHERKOVICH Á.). Mindkét helyen szá­mos példány, Bátánál megfigyelve egy hazánkból eddig ismeretlen fekete alak is, egy 6 pél­dány. Limenitis reducta Stgr. Székelyszabar, 1976. VI. 23. (leg. VARGA Z. ), Quercus far­netto-elegyes Orno-Quercetum szegélyén. Érdekes adat a Pécs-Mohács közti dombvidékre vonatkozóan. Neptis rivularis Scop. Bereg-Szatmári sik, Tiszakerecseny-Lónyai erdő, 1974. VIII. 4. (leg. BIRÖ Margit). Első alföldi adat, a példány az erdélyiekhez (f. ludmiHa) hasonló. Ugyancsak előkerült a Barcsi Ősborókásban is (Darány, 1974. VII. 24. leg. UHERKOVICH Á. ). Euphydryas aurinia Rott. Korábban csak egy populációját ismertük Tapolca környé­kéről (GOZMÁNY 1968). Ujabban Vas megye déli részén fogták: Szentgotthárdon (leg. dr. NYIRŐ Miklós) és Magyar szombatfán (1976. V. 11-13., leg. UHERKOVICH Á. ). Utóbbi lelő­helyén nagykiterjedésű tőzeglápon él. Brenthis ino Rott. Eddig Jósvafő környékén és a Vértes hegységben fogták (GOZ­MÁNY 1968). Uj adata: Szakonyfalu, 1977. VI. 9., leg. MÁRTON Zsófia (coll. JPM Pécs). Melitaea phoebe kovácsi Varga. Elterjedését korábban ismertettük (GYULAI-UHER­KOVICH-VARGA 1974). Ujabban előkerült a Bükk-fennsikról is (Nagymező, töbörrét, 1977. VI. 19., leg. GYULAI P. ). Maculinea nausithous Bgstr. Láprétjeink kiszárításával egyre kisebb területű élő­helyekre visszaszoruló, ritka fajunk. Az intenziv gyűjtéseknek köszönhetően számos ujabb lelőhelyét sikerült felfedezni az elmúlt években, mindenütt számos vagy sok példányban: Ta­polca, vasutáUomás meUett, 1974. VIII. 8.; Szőce, Szalafő, Farkasfa, Máriaujfalu, 1976. VII. 19-21. (leg. UHERKOVICH Ákos); Mike, 1975. VIII. 10. (leg. MARÁZ Angéla). Proserpinus proserpina PaU. Kisdobsza, 1976. VI. 22. ; Jósvafő: Tohonya-völgy, 1977. VI.8. (leg. VARGAZ.); Darány, 1974. VI. 5., Bakonya, 1977.VI.il. (leg. UHERKO­VICH Á. ). Harpyia bicuspis Bkh. - A nagy hazai gyűjteményekben korábban alig néhány példá­nyát őrizték. Ujabb vizsgálataink szerint különösen a Dél- és Nyugat-Dunántúlon meglehető­sen elterjedt és helyenként gyakori: Felsőszentmárton, Darány, Barcs: Középrigóc, Kom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom