S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 31/2. (Budapest, 1978)

adatokhoz jussak. Természetesen dolgozatomban az olyan adatokat is felhasználtam, ahol a gyűjtéskor a hernyó már elhagyta az aknát, vagy nevelése nem sikerült, amennyiben a kérdé­ses aknát legalább 80%-os biztonsággal meg tudtam határozni. A gyűjtésben több alkalommal segítségemre volt SIN Katalin és SZOCS Gábor, akiknek önálló gyűjtéseik is voltak (ezeket S. K. és Sz.G. rövidítéssel jeleztem). A gyűjtött anyagot minden esetben magam neveltem. Pilis alatt az esztergomi vasútvonal és a Duna közötti területet értem, kivéve a Rómaifürdőt és a Szentendrei szigetet. Dolgozatomban GOZMÁNY László: "Hazai molylepkék magyar nevei" c. munkában szereplő neveket, kivéve a NepticuRdae-családot, ahol BORKOWSKI nyomán a legújabb kuta­tások alapján készült listát és neveket használom, továbbá egy-két esetben a ma érvényes ne­vet adom meg. A fajok felsorolásánál a következő adatok szerepelnek: a faj neve és leirója, a lelőhely, a gyűjtés dátuma, a tápnövény, ha nevelt áHatról van szó e.l. (ex larva) jel, utána a kelés dátuma, a csupán akna alapján felvett adatoknál H. (hyponomium) jelet alkalmaz­tam. Ha egy fajnál ugyanarról a helyről több adat szerepel, a lelőhely nevét csak az első adat­nál tüntetem fel. Ugyanígy a tápnövényt is, ha egyezik, csak az első adatnál közlöm. A fajok felsorolása TISCHERIIDAE Tischeria marginea Hw. - Tahi 1976. X. 8. Rubus caesius H. T. ekebladella Bjerk. - PiRsszentkereszt 1976. VIII. 8. Quercus petraea e. 1. 1976. VIII. 9. Sz.G. - Nagykevély 1976. Dí. 12. H. Sz.G. Mindenütt közönséges kártevő. T. gaunacella Dup. - Esztergom 1972. VII. 18. Prunus spinosa H. S.K. - Pilisszent­lászló 1973. X. 14. e.l. 1974. 1. 26. S.K. Eddig a Dunántúlon és Bugacon találták. T. heinemanni Wck. - Leányfalu 1958. VI. 26. Agrimonia sp. e.l. 1958. VII. 14, 15. ­Tahi 1972. IX. 7. H. ; 1976.X. 8. Agrimonia eupatoria H. Hazai lelőhelyei Pilis hg. , Sziget­szentmiklós. T. angusticoleUa Dup. - Tahi 1976. X. 8. Rosa sp. H. A Dunántúlon és a Mátrában gyűjtötték. HELIOZELIDAE Antispila treitschkeella Fr. - Visegrád 1959. X. 4., Cornus mas e. 1. 1960. V. 7.-VI. 3.; 1976.X. 3. e.l. 1977. III. 15-19. Sz.G. közönséges. NEPTICULIDAE Etainia sericopeza sphendamni Her. - Leányfalu 1958. IV. 27., V.8. Acer tataricum e.l. 1958. V. 13-16. ; 1958. VI.26. e.l. 1958. VII.14. - Tahi 1971. VIR. 10. Acer campestre e.l. 1971. VIII. 29. - Pomáz, Holdvilág-árok 1976. IV. 14. kokonok fatörzsről, e.l. 1976. V. 8­11. Eddig csak a Dunántúlon találták. Ectoedemia cerris Zimm. - Pilisszentlászló 1976. X. 3. Quercus cerris e. 1. 1977. V. 16. Sz.G. Eddig a Középhegység több pontján került elő. E. liechtensteini Zimm. - Tahi 1976. X. 8. Quercus cerris e.l. 19 77. V. 14, 16. A Vértesben, a budai hegyekben és Börzsönyben találták. E.agrimoniae Frey - Pomáz, Csikóvár 1954. DC. 27. Agrimonia sp. e.l. 1955. VI. 21­VII. 9. A Dunántúl több helyén, a Börzsönyben és a tornai karsztban találták. E. arcuateRa Hs. - Két bükkfanyereg 1965. IX. 16. Fragaria vesca e.l. 1966. V. 16-23.' Eddigi lelőhelyei a Dunántúl és Börzsöny. E. staphyleae Zimm. - Visegrád 1959. X. 4. Staphylea pinnata H. Eddigi lelőhelyei: Sopron, Badacsony, Pécs, Budai-hegyek, Visegrád. E. mahalebella Klim. - Nagykevély 1976. IX. 12. Prunus mahaleb e. 1. 1977. VI. 15. Sz.G. Déli faj, eddig a Bakonyban, a Vértesben és a Budai-hegyekben találták. E. intimella Z. - Két bükkfanyereg 1958. XI. 5. Salix caprea H. Nem ritka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom