S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 30/2. (Budapest, 1977)

Mintegy 40 évvel ezelőtt kezdte meg az Osztrák Alpok zoológiai feltárását és munkájának eredménye­ként részint az ő, részben munkatársai tollából több kötetnyi, hatalmas adatanyagot tartalmazó mun­ka jelent meg, amely nemcsak a terület faunisztikai feltárásáról, hanem állatföldrajzi-faunagenetikai viszonyairól is hü képet nyújt. Franz professzor beutazta szinte az egész világot: járt az Andesekben Equadortól'Chilén át a Tűzföldig, Ausztráliában, Ujkaledóniában, Thaiföldön, tfjbb izben is Nepálban, Indiában, Afrikában a Szaharától délre fekvő országokban és mindenütt hallatlanra gazdag, elsősorban talajfaunát gyűjtött, melyet nemzetközi kutatógárda dolgoz fel. O maga jelenleg a világ Scydmaeni­dáival foglalkozik. Kapcsolata a magyar kutatókkal 40 évvel kezdődött. Azóta Is folyamatos, közvet­len baráti viszony fűzi a magyar entomolőgusokhoz, ami megnyilvánult abban is, hogy komoly segít­séget nyújtott a Balogh professzor által vezetett talaj zoológiai utak UNESCO-beli támogatásához. Ezután dr. JERMY Tibor a Magyar Rovartani Társaság tiszteletbeli tagjának javasolta dr. Fritz Paul MÜLLER professzort. Prof. dr. Fritz Paul MÜLLER, az Universität Rostock Forschungsgruppe Phyto-Entomologie vezetője az európai le vélte tü-taxonámiai és -ökológiai kutatások egyik vezéregyénisége. A Börner­féle aphidológlai iskolát fejlesztette tovább, és az intézetében lévő gyűjtemény ma a világ legteljesebb levéltetü-kollekciói közé tartozik. Nevéhez fűződik e rendkivül nehéz csoportszámos nevezéktan! prob­lémájának tisztázása. Munkásságára jellemző, hogy taxonómiai kutatásait mindenkor sokoldalú ökoló­giai vizsgálatokkal, nevelési és keresztezési kísérletekkel egészítette kl, genetikai és törzsfejlődés­tani értelmezésekkel tette teljessé. Az alkalmazott rovartan különösen sokat köszönhet Müller pro­fesszornak a kártevő levéltem fajok biológiájának felderítése terén elért eredményeiért. A magyar alkalmazott rovartani kutatásnak már az 50 -es években széles körű segítséget nyújtott, és rendkivül meleg szakmai-baráti kapcsolatalt azóta is fenntartja. Mint a Közép-Európai Entomofaunisztikai Szim­póziumok Állandó Bizottságának tagját is szoros kötelék fűzik a Magyar Rovartani Társasághoz. Dr. SOÓS Árpád dr. Henryk SZELEGIEVICZ professzort javasolta tiszteletbeli tagnak. Dr. Henryk SZELEGIEVICZ professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia varsói Állattani Inté­zetének igazgatója, aphidológus. A lengyel entomológiai kutatások vezetője, a lengyel rendszertani, faunisztikai kiadványok főszerkesztője. Tudományos és tudományszervezői tevékenysége elismeréséül nemrég kapta meg a lengyel munkaérdemkereszt arany fokozatát. Levéltetvekkel 20 évvel ezelőtt kez­dett el foglalkozni és rövid idő alatt 80 tudományos közleménye jelent meg róluk. Ma már a Pale ­arktikum három legkiválóbb taxonómus aphidológusának egyike. A magyar entomológusokkal 1964-ben, első hivatalos magyarországi gyüjtőutja során került kapcsolatba. Azóta több alkalommal járt Magyar­országon kutató, illetve gyüjtőuton, vagy mint a Közép-Európai Entomofaunisztikai Szimpóziumok Ál­landó Bizottságának tagja. Taxonómiai és faunisztikai vizsgálatai során eddig 12, a tudományra uj fajt irt le Magyarországról, és közel 200, eddig hazánkból még nem ismert levéltetü faj előfordulá­sát mutatta ki; ezzel a Magyarországról ismert levéltetü fajok számát megkétszerezte. Ma kétségte­lenül ő hazánk levéltetü faunájának legkiválóbb ismerője. Ezért kérte fel a Magyarország Állatvilága szerkesztősége Szelegievicz professzort a levéltetü füzetek megírására. Ennek első füzete el is ké­szült és már az idén az elméleti és gyakorlati szakemberek rendelkezésére fog állni. Végezetül Elnökünk, dr. GOZMÁNY László ismertette javaslatát: " Tisztelettel javaslom a Magyar Rovartani Társaság Közgyűlésének, hogy dr. Walter FORS­TERT, a Zoologische Sammlung des Bayerischen Staates 1976-ban nyugdíjba vonult igazgatóját a Tár­saság tiszteletbeli tagjává válassza meg. Dr. Walter FORSTER lepi dop ter ológus, a palearktikus Lycaenidäk specialistája, a fajok reviziója után azok uj taxonómiáját és rendszerét állitotta fel. A harmincas években tett gyüjtöutjai során a magyar faunát is kutatta, s Társaságunkkal már akkor felvette a személyes kapcsolatot, amely azóta csak egyre szorosabbra fűződött. Magyar vonatkozásban azonban a legnagyobb érdeme, hogy messze­menően támogatta, sőt sok esetben egyedül lehetővé tette sok magyar entomológusnak eredménydus külföldi tanulmányútját. Tudományos érdemeinek és Társaságunk iránt mindvégig megnyilvánult érdek­lődésének és munkánk támogatásának figyelembevételét kérve terjesztem elő, hogy a Magyar Rovar­tani Társaság hálájának és elismerésének jeléül dr. Walter Forstert tiszteletbeli tagjává válassza." A jelölteket a Közgyűlés egyenként, egyhangúlag a Magyar Rovartani Társaság tiszteletbeli tag­jaivá választotta. Ezután dr. MÓCZÁR László alelnökünk előadása következett "Kutatóuton Uj-Guineában" címmel, amelyet színes dlapozitivek és mozgófilm vetítésével kísért. Az előadás után dr. JENSER Gábor, a szavazatszedő bizottság elnöke kihirdette a választás eredményét. Beérkezett 58 szavazat, melyből 57 érvényes, 1 érvénytelen volt. A Társaság tagjainak szavazatai alapján választmányi tagok 1980. januárjáig: dr. KASZAB Zoltán 53; dr. PAPP Jenő 50; dr. SOÓS Árpád 50; dr. STEIN MANN Henrik 42; dr. SZELÉNYI Gusztáv 54 szavazattal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom