S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 27/2. (Budapest, 1974)

Pécel, 1881. V. 26. 1 9, leg. HORVÁTH. Érdekes, hogy egy-egy rövid szárnyú himen és nőstényen kivül csupán teljes szárnyú nőstényeket fogtak. Nedves talajon, mohában, sáson él. Acalypta nigrina (FALLÉN, 1807) A faj hazánk faunájára nézve uj. Két rövid szárnyú példányát ERDŐS mohából futtatta ki (Hegyalja, 1955. VR.23. 1 cf, 1 9.) • Acalypta parvula (FALLÉN, 1807) HORVÁTH (2) két lelőhelyét emliti, faj katalógusában (5) pedig még egy adat található: Simontornya, 1912. LX. 30. leg. PILLICH. Ujabb adatok: Badacsonytomaj, 1931. vn. 22. 1 o\ leg. GAMMEL; Buda, 1894, II. 25. 1 9, leg. HORVÁTH; Duka, Csöröghegy, 1924. XI. 3. 1 9, leg. BRIO; Felsőtárkány, 1972. X. 4. 5 d, 5 9, mohából futatta MAHUNKA; . Kőszeg, 1938. X. 23. ló", 3 9, leg. VISNYA; Mátra-hg., 1952. VI. 25. lő, mohából futtatta ERDŐS; Sopron, 1943. X. 9. 1 cf, 1 2, leg. DUDICH. Valamennyi hazai példány rövid szárnyú. Erdei fenyvesek, mészkerülő erdők aljnövényzetében él. Az Acalypta WEST WOOD 1840 fajok többnyire a talajszint közelében, mohákon, gombákon élnek. Az egyre elterjedtebben használatos futtatásos gyűjtések segítségével valószinüleg közelebb jutunk majd e fajok életmódjának, elterjedésének megismeréséhez. Galeatus maculatus (HERRICH-SCHAFFER, 1839) A fajkatalógus (5) a közölt (2) három lelőhely mellett még néhányat tartalmaz. Adataik: Buda, 1851. VI. 15. lpld, teljes szárnyú, leg. FRIVALDSZKI-, Kecel, 1886. VR. 24. lpld, rövid szárnyú, leg. THALHAMMER; Pinnye leg. STREDA; Sopron, 1919.VI.21. leg. STREDA; Simontornya, 1913. VI. 12. leg. PILLICH; Szerencs, 1892.VR.il. röv. sz., leg. BIRÓ; Tokaj, 1882. VII.1. leg. CHYZER.-Száraz lejtőkön, legelőkönéi. Elasmotropis testacea (

HERRICH-SCHÄFFER, 1830) és var. piatydera HORVÁTH, 1906. Eddig két hazai lelőhelye ismert. A gyűjteményi példányok adatai: Balatonszabadi, 1928. Vn. 22. 3 o', 5 9, leg HORVÁTH; Budapest, 1886. 1 o*, leg. PAVEL-, Dorog, 1921.VR. 8. 1 cC, 1 9, leg. ÚJHELYI; Kalocsa, 1887. VI. 3. 3 cf, 2 Ç, Kecskemét, 1898. X. 18. 1 d*, leg. HORVÁTH; Mosonmagyaróvár, 1949. VII. 26. 1 9, leg. RÉVY; Tihany, 1941. VR. 21. 1 cf, leg. TÓTH. Mediterrán faj, nálunk csak elszórtan fordul elő. Lasiacantha hermani VÁSÁRHELYI, 1973. A tudományra nézve uj fajnak bizonyult, régen a L. gracilis (HERRICH-SCHÄFFER, 1830) rövid szárnyú alakjának tartották (6),. (1. ábra) Tingis (Tingis) ampliata (HERRICH-SCHÄFFER, 1839) Közölt (2) három lelőhelyén kivül számos más helyről is előkerült: Bükk-Fennsik, 1957. VI.1. 1 9, leg. MIHÁLYI; Füzér, 1960.VR. 15. 1 9, leg. ÚJHELYI; Győr, 1935. VRI. 10. 1 cf, leg. RÉVY; Kalocsa, 1885. V. 13. 2?; Mosonmagyaróvár, 1936. IV. 26. 1 9, leg. RÉVY; Németbóly, 1936. IV. 15. 1 cf, leg. CSÍKI; Szekszárd, 1886. VR. 5. 2.?; Tihany, 1973. V. 23. 1 2, leg. SOÓS; Tököl, 1903. V. 10. 1 cf, leg. UHL,, Velenceihg., Nadap, 1957. X.21. 1 cf, leg. KASZAB; Zamárdi, 1953. V.25. 1 2, leg.KOVÁCS. Szántókon, parlagokon, patakok mentén él.