S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 27/1. (Budapest, 1974)

ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK (SERIES NOVA) XXVII. 1. 1974. p. 5-6 Szelényi Gusztáv 70 éves Gazdag és hatékony életút egy mérföldkövénél köszöntik a 70 éves SZELÉNYI GUSZTÁV­ot barátai, tisztelői, tanítványai és pályatársai, Társaságunk egész tagsága. A Szepesség (Késmárk), majd Pozsony, Mezőtúr és Budapest voltak nevelkedésének, középiskolai és egyetemi tanulmányainak színhelyei. Egyhuzamban, több mint 40 éven keresztül a Növényvédelmi Kutató Intézetben dolgozott, 1942-tol 1968-ig az Állattani Osztály vezetőjeként. Nyugdijbavonulása csak kezdetét jelentette - a Természettudo­mányi Múzeum Állattárában - kedvenc Hymenoptera-csoportjával való elmélyültebb fog­lalkozásnak. A kandidátusi (1950), doktori (1958) címnek, a Munka Érdemrend ezüst fokozatának (1963), a FRIVALDSZKY emlékplakett aranyfokozatának (1968), a cimzetes egyetemi tanári cimnek (1971) elnyerése egy-egy lépcső a tevékeny, de többször nehéz személyi megpróbáltatásokkal is kövezett életuton. Termékeny irodalmi munkássága hármas osztatu: a növényvédelmi rovartan, a hyme­nopterológia és a biocönológia területét egyaránt jelentékeny munkákkal gyarapította. A növényvédelem köréből főként a takarmány és olajnövények (főleg a lucerna és a mák) kártevői, a gyümölcsfák pajzstetvei, almamoly, stb. képezték dolgozatainak tárgyát. Nemzetközileg elismerten is sokat tett a hártyás szárnyú rovarok (Chalcidoidea, Proctotrupoidea) rendszertanának, taxonómiájának és ökológiájának felderítésére, el­sősorban kárpátmedencei, s a külföldiek közül főként mongóliai anyagon. Neki köszön­hetjük az agrozoocönológia hazai elméleti megalapozását, s ugyancsak Tőle várjuk az ezzel kapcsolatos összefoglaló mü végleges elkészítését is. E folyóirat hasábjain külön örömmel emlékezünk meg SZELÉNYI GUSZTÁVnak Társa­ságunk életében betöltött szerepéről. Nemcsak számos előadással, gondolatébresztő hozzászólással támogatja mind a mai napig társasági üléseinket, de hosszú éveken ke­resztül a Társaság titkári, majd elnöki posztján töltött be irányító szerepet, s a Vá­lasztmányunknak jelenleg is tagja. Azon kevesek egyike, akik személyes példamutatá­sukkal állították talpra az 1930-as évek gazdasági nehézségei közé jutott Társaságot. Az évfordulón valamennyien kívánunk SZELÉNYI GUSZTÁVnak,sokunk Guszti bácsijá­nak, sokáig tartó frisseséget a magyar rovartani tudományok öregbítéséhez, azt a frisseséget, amelynek megtartásában a Tátrának, a magyar pusztáknak és hegyeknek szeretete eddig is oly annyira segítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom