Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 25/8-35. (Budapest, 1972)

értékei különbözők,fejlődésük viazonta mindenkor meglévő hőmérsékletek függvénye. A kártevő fenológiai adataira vonatkozóan a könyv azámoa táblázatot éa grafikont tartalmaz. A azerzők meghatározzák, hogy a azilvamoly heterodinám állat,amelynek fakultativ diapauzája van. A diapauzát elaőaorban a fényérzékeny lárvafejlődéai fokozat I^-L^ alatti fotoperiódus váltja ki, a kritikua megvilágítási idő 14-15 óra. A azerzők külön fejezetet szentelnek a azilvamoly szaporodás-biológiájának, ami szintén úttörő jelentőségű a hazai szakirodalomban. A két alaposabban megvizsgált szilvamolypopuláció /a Budapest környéki és a délnyugat-magyarországi/ szaporodás-biológiájában különbséget találtak. Ezáltal szükségessé válik, hogy az ország más területein károsító populációkat külön-külön is megvizsgálják,és a helyi viszonyoknak megfelelő védekezési módszereket dolgozzanak ki. A szilvamoly elleni védekezés tárgyalása során először a mechanikai módszereket ismertetik részletesen, majd pedig az inszekticidekkel végzett földi és légi védekezések eredményeit. A szilvamolyok előrejelzésében a dróthálós-ketrec módszer, a talajra rétegezett fertőzött szilvák segítségével végzett megfigyelési módszer és a szexuálattraktánscsapdák azok,amelyek számításba jöhetnek. A könyvben emlités történik a legmodernebb, biológiai védekező módszerek lehetőségeiről, és az eddig elért eredményekről is. A könyvben található kép- és ábraanyaggal kapcsolatban is csak elismeréssel lehet szólni, mert szemléletesek és nagymértékben megkönnyítik a szöveg megértését. Dr. DESEŐ - Dr. SÁRINGER - SEPRŐS szilvamolyról szóló munkája nagyon szép példája annak, hogy hogyan is kell egy gazdasági jelentőséggel biró kártevő rovarról szóló monográfiát elkészíteni ugy, hogy mind az elvont tudománnyal foglalkozó kutatók, mind pedig a gyakorlati szakemberek számára a mü nagyon sokat nyújtson. A könyv végén található, szinte a teljességre törekvő irodalmi jegyzék csak emeli a munka értékét. Ugyancsak nagyon hasznos kezdeményezés a kétnyelvű /angol és orosz/ összefoglalás és táblázatjegyzék, amely lehetővé teszi, hogy nemcsak a magyar anyanyelvűek tudják a szerzők elért eredményeit hasznosítani.