Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/24-42. (Budapest, 1971)

során egy ujabb taxon önállóságát semmi sem biztosította. Má­sodszor az irodalom oly mértékben felduzzadt és tekintélyes ré­sze annyi apró közleményként, olykor alig ismert folyóiratokban látott napvilágot, bogy annak áttekintése - akár csupán egyet­len család specialistája számára is - teljesen lehetetlenné vált. Nyilvánvaló lett, hogy a molylepkék további taxonómiai és rendszertani vizsgálatának jövőjét biztositani csak a két fenti körülmény felszámolásával lehet. A kezdeményező lépéseket Dr.H. G. AMSEL - a 20. század első felében működött nagy mikrolepi­dopterológusok (REBEL,MEYEICK, CARADJA stb.) kortársa és a mai­aknak doyenje - a karlsruhei Természettudományi Múzeum lepidop­terológusa tette meg. Hosszas szervezési előkészületek (pénzü­gyi fedezet, publikációs lehetőség stb.) után az 1960-as bécsi rovartani kongresszus alkalmával a vezető európai mikrolepidop­terológusok egy része külön munkaértekezleteken létrehozta azt a kollektívát, amely nemzetközi együttműködéssel vállalkozott arra, hogy a szaktudomány elé tornyosuló akadályokat legyőzze, a nehézségeket eltávolítsa és a jövő kutatómunkáját lehetővé tegye. Megszületett a "Microlepidoptera Palaearctica" cimü so­rozatos mü, E munka keretében a legkiválóbb specialisták vál­lalták azt, hogy az egyes molylepkecsaládokat tárgyaló kötetek­ben : 1. elvégzik a fajok tipuspéldányainak teljes revízióját (felku­tatásukat, a holotipus vagy a kijelölt lektotipus teljes és a­natómiai részletekre is kiterjedő vizsgálatát, leirását), 2. a fajra vonatkozó teljes irodalom kritikáját (egészen a kis, helyi faunalistákig), 3. a publikált anyag revizióját, 4. a fajokra vonatkozó összes egyéb, kritikailag helytálló is­meret összegyűjtését, 5. a vonatkozó fajok generikus revizióját, és a családon belüli rendszertani sorrendnek a modern ismeretek szerinti felállítá­sát. E valóban kolosszális munka betetőzéseként közrebocsátják min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom