Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/1-23. (Budapest, 1971)

Hogy a fajok ilyen csoportosítása természetes, objektiv, (tehát nem mesterséges,szubjektiv) bizonyitja az, hogy bármely jól ismert eltérjedésü állatfaj áreájának beosztása ebbe a csoportosításba semmiféle nehézséget nem okoz, sőt hasonló szempontok a növények chorológiájában is érvényesíthetők. Ez az elv kiterjeszthető az egy-két szubrégióra vagy régióra kiterjedő hatalmas áreájú fajokra is, ha az áreagócokba való besorolást ezeknél alfaji szinten végezzük el.A monocentrikus áreájú fajok mellett ismerünk jelentős számú policentrikus áreájú fajt is, amelyek monocentrikus áreájú alfajokra bomlanak szét. A természetes csoportosítás mellett egy további érv az egyes csoportokba tartozó fajok ökológiai igénye. Ugyanis a holarktisz három nagy mikroökológia egységéből, biochorjából mindig csak egynek az állatait tartalmazza az ilyen áreagóc.Ezért kell külön megkülönböztetnünk arboreal, eremiál és oreotundrál áreagócokat. A továbbiakban a következő kérdésre keresünk magyarázatot: mi alakította ki, mi hozta létre ezeket a közös áreagócokat? Ha a holarktisz területén a legutolsó (Alpokban Würm-nek,Észak-Európában Weichsel-nek, Észak-Amerikában Wisconsin-nak nevezett), körülbelül 110 000 évig tartó glaciálisban az uralkodó éghajlati és növényföldrajzi viszonyokat a pollenanalizis és más ismereteink révén rekonstruáljuk és a kapott eredményeket összehasonlítjuk az áreagócok helyzetével, a következők állapithatók meg. Az arboreal áreagócai egybeesnek azokkal a területekkel, ahová a glaciálisuk idején az arboreal vegetáció visszaszorult és az itt uralkodó éghajlati viszonyok megfeleltek arra, hogy a délre szoruló faunát átmentsék, tehát refugiumterületként működtek. Ez egy nagyon szemléletes érv a csoportosítás objektivitása mellett. A glaciális elmúltával az arboreal állatfajok számára a kedvező területek megnövekedtek, igy ezek a fajok kiterjeszthették áreáikat. Az egyes áreaexpanziók a legkülönbözőbb irányban, a legsajátosabb módon történtek, ennek következtében jöttek létre a mai áreaformák.E jelenségek miatt az áreagócokat szétterjedési központoknak is nevezzük. Az egyes szét-