Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/1-23. (Budapest, 1971)

majd Salix rosmarinifoliáról (REICHART 1953, és szóbeli közlése alapján, 1970). BELACHOWSKY (1966) szerint tápnövényei 30 fajhoz tartoznak, amelyek között a szőlő is szerepel. A szőlő egyetlen irodalmi adatra vonatkozik, éspedig angliai üvegházban észlelték kártételét (SPEYER 1928, cit. BALACHOWSKY 1966). HAHHSMAHN (1961) sem jelöli meg a szőlőt tápnövényeként, és hazai adatunk sincs arról, hogy szőlőben károsított volna. Az Archips podana SC. biológiáját HEY és THOMAS (1934) és SYLVAH (1958) (mindkét irodalmi adatot BALACHOWSKY idézi 1966-ban) munkássága nyomán ismerjük, és a szerzők elsősorban gyümölcskártevőként irták le, főként almán. Egy nemzedékü faj, lepkéi június, július és augusztus folyamán repülnek. A nőstények bábból való kelésük után rövid időn belül tojásaikat a levelek szinére rakják, 50-es csomókba. Egy nőstény képes 300-375 tojást is rakni. Az embrionális fejlődés 17-23 napig tart.A tojásból kikelő lárva a leveleken vagy a gyümölcsökön táplálkozik és az Lp illetve L^ stádiumú hernyók telelnek. Április folyamán a fakadással egyidőben jönnek elő telelést helyükről, és a fiatal leveleket káró sitják. Fejlődésük folyamán 7 lárvastádiumon - haladnak keresztül, hófehér gubójukat a hernyók szövedékében készitik. Bábállapotuk 15-21 napig tart.A hernyók kártétele a gyümölcsösben a legjelentősebb, elsősorban almán, de megfigyelték körtén és szilván is. A többi gyümölcsfajon csak alkalomszerűen károsítanak. Az A. podena SC. legtöbbször más sodrómolyfaj ok társaságában található. Hagyharsányon az alábbi módon észleltük kártételét szőlőben: a hernyók laza, fehér szövedékükkel az egész szőlőfürtöt gubanccá szőtték, általában magukkal húztak egy-egy szőlőlevelet is. Rágásuk nyoma csaknem minden szőlőbogyón megtalálható volt. Az egyes bogyókat hámozgatták, szövedékük mentén bele-bele rágtak. A kártételre augusztus 12-én lettünk figyelmesek, amikor a már Ly stádiumú lárvák károsítottak. A begyűjtött hernyók világoszöldek voltak, fejtokjuk és nyakpajzsuk feketésbarna, csillogó. Hosszúságuk 20-25 mm volt. Laboratóriumba behozott lárvák rövid időn belül magában a károsított szőlőfürtben bábozódtak. A bábok rőtbarnák, 15-20 mm nagyságúak. 14-15 napos bábállapot után keltek ki a 10-12 mm nagyságú lepkék. Dr. Voigt Erzsébet