Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/1-23. (Budapest, 1971)

a két terület már sokkal közelebb áll egymáshoz. E tényekből következik, hogy adataim nem a faj hegyvidéki elterjedését bizonyítják, tehát a faj hylofil tipusa meglehetősen az euriök felé hajló. Vagy talán a faj áreája kiterjedőben van? Osmia ligurica MOR. - Kaposvár, 1965 és 1966, fészeknevelés; 1967. VII. 21; Töröcske, 1966, fészeknevelés; (15 9 & 10 3). A Természettudományi Múzeumban ezt a fajt hat lelőhelyről nyolc példány képviseli. A példányok többsége az Illyricumból való. Ujabban a Tihanyi-félszigetről közölték (PAPP,1963). Az Adriaitenger partján viszonylag gyakori (DUCKE,1900). A déli és északi lelőhelyek között képviselnek jó átmenetet az újabb adatok. A példányok aránylag nagy száma (25 db)fészeknevelésből adódik. Az irodalom szerint Rubus-szárakban fészkelnek (DUCKE, 1900), magam szintén ebben találtam. A lelőhelyek mindegyike száraz, délnyugati fekvésű, kakukkfüves, iglicés legelő. A fekvés, a sugárzási viszonyok, az ajakos növények nagy száma mediterrán területekre emlékeztet. Valószinüleg ezért található meg a faj itt is. Tápnövényeként a Stenactis annuát (Compositae) figyelhettem meg. Osmia tridentata DUP. & PERR. - Kaposvár, 1965. VII. 29., 1966. VII. 7. és 10, valamint fészeknevelés; 1967, fészeknevelés; Töröcske, 1967. VII. 6.; Szilva

sszentmárt on, 1967. VII. 7; Kaposmérő, 1968. V. 15. és 27. (15 $ & 21 5). MÓCZÁR M. (1958) szerint igen ritka mediterrán faj, és hazánk hét pontjáról közli. DUCKE (1900) szerint az Adriai-tenger partján nem gyakori. PAPP (1963) a Bakonyból közli előfordulását, aki szerint a faj terjedőben van Közép-Európában. E véleményt a magam adataival is támogathatom. Meglehetősen sok példányát neveltem ki szederszárakból. Emellett Ononys virágokról is hálóztam néhány nőstényt. Az összes egyed az előbbiekben már leirt száraz legelőről került elő. Osmia gallarum SPIN. - Cserénfa, 1967. VII. 19; Pécs, 1965. VI. 2; Szilvás szentmárton, 1967. VII. 7; Töröcske, 1967. VI. 20. és 21.(5 9 & 2 3).Faunát

erületünkről két hely en mutatták ki, többnyire hűvösebb biotópokból. Előfordul Dalmáciában és Triesztül