Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 23/1-12. (Budapest, 1970)

lyosóján, ahol a nagytermetű lepkék friss példányainak nagy részét gyűjtöttük. Több gyűjtés származik a környező másodlagos erdőkből és a nyilt, degradált területekről is (fühálózás, rostálás, Berlese minták, egyelés). 29. Mampong scarp: Ashanti region É: 7.00 - Ny: 1.22, Mag.: 360-591 m Féliglombhullató erdőzóna Az Ashanti magasföld északi határát képező hegyvonulat Mampong közelében jelentős relativ magasságokat ér el.Az egyik csúcson rádió reléállomás áll, ahova több kirándulást tettünk. A környező erdők nagy része kakaóval beültetett, de a meredek lejtőkön több helyütt lehet találni alig bolygatott erdőfoltokat is. A kidőlt óriási fáknak, a korhadás különböző stádiumában lévő törzsein jó eredménnyel lehetett fakérgezni és a kopogtatás, fühálózás is eredményes volt. Sok egyéb ritkaság mellett Goliathus regius DRURY is került elő erről a vidékről. 30. Nakpanduri: Northern region É: 10.38 - Ny: 0.12, Mag.: 419 m Északi fásszavanna zóna A vörös lateritut sik vidéken fut dél felé, mindkét oldalán szudáni tipusu alacsonyfüves szavannafoltok vannak. Garunál hosszan elnyúló hegyvonulat jelenik meg a déli látóbatáron. A nyilegyenes ut egy folyót keresztez, majd meredeken kanyarogva kapaszkodik fel a Gambaga scarp oldalán. A hegyoldalt majd felette a platót is, már a folyótól kezdve ismét a guineai tipusu fásszavanna növényzete boritja. Keletre a plató szegélye vízszintesen rétegezett, 20-30 méteres sziklafallal szakad a lejtős hegyoldalra. Ezek az úgynevezett Pávián sziklák. A menedékház hatalmas sziklák között,a lejtő peremén áll. A látóhatár elvész a távoli Szahara irányában. Mondják, hogy a scarp alján, a folyómenti fürengetegben tekintélyes elefántésordák élnek. A nagyvadak jelenléte a coprophag faunán minden esetre érezteti hatását. Még a falu marhalegelőjén is rendkívül gazdag anyagot sikerült