Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 23/1-12. (Budapest, 1970)

ki, aki lehetőleg az alkalmazott rovartan müvelője legyen. A jelenlévő bizottsági tagok nagy része meg is tette javaslatát és a plénum a javaslatokat tudomásul vette. Magyarország részéről igy Dr. JERMY TIBOR került a bizottságba. Ezek után az elnök a szimpózium előadóüléseit befejezettnek nyilvánította. Szeptember 2-án délben a Kerületi Tanács elnöke fogadást adott az állandó bizottság és a lengyel elnökség tagjai részére. Szeptember 3-án egész napos kiránduláson vettünk részt a védett bia/owiezai őserdő faunájának és flórájának megtekintésére. A résztvevőket „panyefogatok" vitték ki a terepre. Az érintetlen őserdőben olyan faóriásokat láttunk, amilyenekről hazánkban sajnos már álmodni is elfelejtettünk. Az őserdő állatvilágából csak keveset láttunk, hiszen már javában ősz volt. Sajnos bölénnyel sem találkoztunk. Délben szép tisztáson Ízletes ételek és italok üdítették fel a társaságot, amely után a rezervátum állattani intézetének néhány kisérletét mutatták be az erdőben. Már esteledett, amikor a fogatok visszakocogtak velünk szállásunkra . Szeptember 4-én reggel a rezervátum bölény-tenyésztelepét tekintettük meg. Vezetőnk elmondta, hogy a környező erdőségekben mintegy 250 bölény él szabadon, mint évszázadokkal ezelőtt. A II. világháború alatt az egész állomány elpusztult és azóta növekedett egyetlen importált párból az állomány ilyen magas létszáma. Az állományt szigorúan védik, amibe a téli etetés is beleértendő. A tenyésztelepen nem is a bölényeket tenyésztik, hiszen azok természetes körülményeik között bőven szaporodnak, hanem néhányukkal a házi szarvasmarhát keresztezik, hogy ezáltal nagyobb, jobb minőségű háziállatokat tenyésszenek ki. Láttuk a tenyészállatokat és láttuk azok ivadékait: hatalmas bikát, amely egyébként a szarvasmarha küllemét örökölte és több olyant is, amelyek feje és nyaka kimondottan bölény szerű volt. Kétségtelen, hogy a keresztezés nehézség nélkül végrehajtható és hogy az ivadékok nagyobbak, erősebbek mint a szarvasmarha. Vezetőnk szerint az eredmények véglegesen csak néhány év múlva értékelhetők ki. Ugyanott kísérleteznek a vaddisznó és a házi-