Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 23/1-12. (Budapest, 1970)

a kikelt lárvákat táplálékfelvétel előtt ecset segítségével egyenkint Fragaria ananas

sa levélkére, majd higrosztátnak használt 8 cm átmérőjű petricsészébe, nedvesített itatóspapirra raktuk, ami biztosította a növény és a lárva részére a megfelelő páratelitettséget. Ez a módszer a Fragaria tápnövény esetében jobbnak bizonyult, mint a Zwölf-rendszerü higrosztát használata. A petricsészés higrosztátokat a lárvák egyedfejlődési és táplálékfogyasztási vizsgálataira is felhasználtuk. A táplálékfogyasztást suly- és felületméréssel állapítottuk meg. 10-10 lárva napi sulyváltozását, táplálékfogyasztását és ürülékét mértük keléstől a talajbavonulásig, a napi levélfogyasztást a felületmérési módszerrel mm^-ben kaptuk. A repülési időre vonatkozó hazai adat viszonylag kevés. BÁLÁS (1966) az első imágókat április közepétől észlelte. Budatétényben a repülési idő kezdete a kitavaszodástól függően változott, április második, illetve harmadik dekádjára esett. A Természettudományi Múzeum Állattárának legkorábbi adata is április közepéről való. A faj nemzedékszámára ezideig nem volt pontos hazai adat. BÁLÁS (1966) szerint: „meghaladja az évi két nemzedéket". Külföldi irodalomban ENSLIN (1918) 2-3 nemzedéket, FRANCKE GROSMANN (1953) több szerzőre hivatkozva két nemzedéket emlit, ugyancsak LORENZ és KRAUS (1957) is, CSALBUKOV (1964) Bulgáriából pedig hat nemzedékét jelzi. A nemzedékszám pontos megállapítását nehezítette, hogy a faj hazánkban viszonylag hosszú repülési idővel rendelkezik és a nemzedékek egybefolynak. Ezenkívül az első nemzedék egyes egyedei praepupa állapotban diapauzában maradnak és csak nyár végén repülnek. A nemzedékszám megállapítására 1966-ban természetes körülmények között tenyészeteket állítottunk be a már fent leirt módon. Ezzel a módszerrel május hó elejétől augusztus hó közepéig négy nemzedéket sikerült kimutatni. Tehát a Cladius pectinicornis GEOFFR. hazánkban is több nemzedékü (polyvoltin), hosszú repülési idővel rendelkező (eurychron) faj. Az imágó laza gubóját 1,5-2 mm kerek nyilason keresztül hagyta el, ezután tisztuló repülést végzett, bélsarat üritve. Az imá-