Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 23/1-12. (Budapest, 1970)

innotata középtere a szürkés behintés folytán lényegesen sötétebb. A középteret a tő felől határoló vonalak jól kivehetők, az innotata-nál elmosódottak. A discalis folt valamivel közelebb fekszik a külső szegélyhez, mint az innotata esetében. A hátulsó szárnyak felszine világosszürke, a tőtér fehéres, a szegély sötétebb szürke. Az innotata hátulsó szárnya világos barnás

szürke. A discalis folt alig vagy nem látszik, mig az in notata-nál jól kivehető. A szárnyak fonáka világosszürke, az innotataé sötétebb barnásszürke. Az ivarkészülékekben mutatkozó eltérések a nagyfokú variációs hajlam ellenére konstansak és lehatárolhatok. Him ivarszervek: A szelenyii valvája hátulsó szegélyén egy meglehetősen erőteljes fogat visel, mig az innotata dorsuma többé-kevésbé lekerekített. Az aedoeagusok felépítésében nagyságbeli eltérések mutatkoztak csupán. A szelenyii aedoeagusa hosszabb és vastagabb. Az uj faj ivarkészüléke egészében erőteljesebb és nagyobb. Nőstény ivarszervek: Lényeges különbséget mutat a bursa alakja. A két faj bursájának hossza közel egyenlő, azonban a szelenyii bursája valamivel keskenyebb, és alakja nyújtott, körtéhez hasonlatos. Az innotata bursája kerekded. A himek 8. szelvényének hasi lemeze: A szelenyii hasi lemeze lényegesen szélesebb, mint az innotataé. A szelenyii első nemzedéke április második és május első felében repül. A második nemzedék repülési ideje augusztus harmadik és szeptember első harmada. Az innotata imágói Magyarországon néhány nappal hamarább kezdenek repülni, és repülésük hamarább is fejeződik be. A szelenyii domb és hegyvidéki területeken, és az Alföldön egyaránt előfordul. Az innotata-t is sokfelé gyűjtötték, de Magyarországon elsősorban homokos talajú vidékeken (Ágasegyháza, Kaposvár stb.). fordul elő nagy számban. Dr. KOVÁCS LAJOS, LENGYEL GYULA és SZŐCS JÓZSEF nevelései szerint Magyarországon a szelenyii Artemisia campestris-ről került