Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 22/1-11. (Budapest, 1969)

Az I. és II. pár lábak tarsus izén a pálcika alakú senzorserte a tarsus szélességénél rövidebb. Ventrálisan az intercoxális ser­ték korbács alakúak, mindbárom pár aránylag egyenlő bosszú (4-5, 50, 55 A) • A praeepiginiális pajzs hátsó harmadán 1 pár praeepi­giniális és áz epiginiális pajzs hátsó szélén 2 pár epiginiális serte látható. Az anális sertepárok száma 3. Him : Az eddigi gyűjtéseink során nem találtuk. A nőstényeket 1967- K. 17-én gyűjtöttük Kenderesen Taxus baccata L.-ról, tömegesen. A leveleken és zöld hajtásokon szivogatásukkal jelentős kárt okoztak. Monofág. Eddig Nyugat-Európából, USA (Ka­lifornia), Kanada, Szovjetunió (Krim fsz., Örmény SzSzK.) és Ja­pánból ismert.Nálunk valószinü mindenütt elterjedx és közönséges. Pentamerlsmus juniperi RECK, 1951 Nőstény: (5. ábra A és B) Teste ovális, karminpiros. Testhossza 290A, szélessége 182 /i. A propodosoma „vállai" meredekek, csú­csukon lekerekítettek. A „korona" jól fejlett, nyúlványai hegye­sek, a közöttük lévő bevágás mély, párhuzamos falu. A verticális és elülső pár scapuláris serték lándzsaalakuak,durván fogazottak, 15a hosszúak. A scapuláris hátsók rövidebbek. A 2 pár szem la­pos, lencsealaku. A propodosoma és hysterosoma határán mély, ha­rántirányu árok húzódik. A hysterosoma középen enyhén kiszélese­dik, hátrafelé Ívesen lekerekedő. Az állat egész hátoldalát a szélek felé haladó vonalas rajzolat disziti. A TV. pár láb magas­ságában a hysterosoma oldalain befüződés nincs. A hysterosoma hátoldalán 8 pár laterális, 2 pár sublateralis, 3 pár centrális serte ül. A centrális és sublateralis serték ap­rók (7a)» finoman pillázottak, a laterális serték nagyok (20 A), lándzsaalakuak, tompaszögben hátrafelé megtörnek. Az I. és II. pár finoman pillázott, a többi durván rojtózott. Hátoldali serteindexe: 2+4+ 16 +4+6= 32.

Next

/
Oldalképek
Tartalom