Dr. Steinmann Henrik szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 21/16-25. Budapest, 1967)

fauna madártani vonatkozásait is, az aknázó hernyókat és bábokat pusztitó madarakat. Kutatási tevékenységét több, mint 30 tudományos publikációban közölte; ezek közül hazai irodalmunkban legértékesebb a Magyarország Állatvilágában megjelent, s az aknázókat feldolgozó fejezetek (Nepticulidae és Lithocolletidae). Európában ma e családokba tartozó fajok határozásában a döntő szó az osztrák KLIMESCHé és a magyar SZŐCS JÓZSEEé. A Természettudományi Múzeum Lepkegyüjteményében 1950-ig 3 darab Nepticula példány volt. Ma sürün teletűzött öt fiók és még terjedelmesebb Lithocolletida gyűjtemény van a helyén; a husz évvel ezelőtti 3 hazai fajjal szemben 110-nél többet tarthatunk SZŐCS JÓZSEF munkássága nyomán számon. Ernyedetlen hivatali munkáját otthonában is folytatja: a nevelőüvegek polcai évről évre számos uj faj sorozatait bocsátják szárnyra, ill. feszitődeszkáira és gyűjteményünkbe. Munkájának hivatali elismeréseként 1956-ban kapta meg a kiváló dolgozó cimet, s 1966-ban a minisztériumi dicsérő oklevelet. A Magyar Rovartani Társaságnak 1940 óta, a számvizsgáló bizottságnak 15 éve tagja. A társasági üléseknek egyik legaktívabb résztvevője, s minden évben - olykor évente több izben is - hallhatjuk eredményeinek beszámolóját. Ezen érdemeinek elismeréseként a Frivaldszky-dij Bizottság a dij ezüst fokozatát Ítélte oda SZŐCS JÓZSEFnek. Ezután az Elnök - a hallgatóság meleg tapsa kíséretében - a Frivaldszky-dij ezüst fokozatát átnyújtotta SZŐCS JÓZSEFnek. Ezután az Elnök ismertette az esedékes választások tudnivalóit, majd a szavazás és szavazatszámlálás időtartamára a Közgyűlést berekesztette. A választás eredményének kihirdetése után, miután a Közgyűlés elé Írásbeli javaslat nem érkezett, az Elnök a Közgyűlést bezárta.