Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 16/22-30. Budapest, 1963)

neki tulajdonitották. Ugyanakkor viszont a lakásban fogott házilegyek számának évi görbéje a tifuszmegbetegedések számával a legszorosabb párhuzamosságot mutatta. A kérdés ma is teljesen tisztázatlan. Ezért ujabban több országban megindult az ürülék- és élelmiszerlátogató legyek alapos tanulmányozása. Az 1958-60-as években hazánkban is megindultak újból a legyek vizsgálatai,mégpedig az Országos Közegészségügyi Intézetben SZTANKAYNÉ GULYÁS MAGDOLNA és SZABÓ JÁNOS,a budapesti Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson ARADI MÁTYÁS, a Természettudományi Múzeumban a szerző folytat ilyen kutatásokat. Többéves és sokoldalú vizsgálatokra van szükség, hogy a légykérdésben tisztábban lássunk és az eredményes védekezést megindíthassuk. Más közegészségügyi szempontból fontos rovarcsoportokról is folytak hazánkban vizsgálatok. Igy a tetű k -kel /Pediculus/ és a kiütéses tifusz elleni oltóanyagnak tetümódszerrel való termelésével KAKÁRA GYÖRGY és ZOLTAI NÁNDOR foglalkoztak behatóbban. Hazánk Heleidáit ZILAHI-SBBSSS GÉZA /1940/ dolgozta fel, bolhafaunánk tanulmányozásában pedig KOHAUT REZSŐ /1903/ és SCHEITZNÉ SULYOLII KLÁRA /1944/ szereztek érdemeket. Az ember és állategészségügyi szempontból egyaránt jelentős vérszívó bögölyöknek /Tabanidae/ SZILÁD

Y ZOLTÁN volt nemzetközileg ismert szakembere, ujabban ARADI MÁTYÁS foglalkozott velük behatóbban " és irta meg határozójukat. Bekapcsolódtak entomolőgusa

ink a góckutatásba is. Igy a Tatabányán fellépett encephalomye litis esetek nyomán SZTANKAYNÉ GULYÁS MAGDÁnak és viruskutató munkatársainak sikerült a kullancsokból a kórokozó vírust izolálni. Ugyancsak resztvettek entomológu3aink egy dunántúli erdei táborban kirobbant nephroso-nephrltis járvány okainak kutatásában. BALOGH JÁNOS és ARADI MÁTYÁS a Laeleps és Trombicula atkákat jelölték meg a virus valószínű terjesztőjeként. A Sarkadon jelentkezett encephalitis góc területén ZOLT

AY NÁNDOR éa SZABÓ JÁNOS BARNA 1956-