Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 16/22-30. Budapest, 1963)

Hazai kutatások tették Európa szerte feleslegessé a csalogató vetések alkalmazását a burgonyabogarak ellen. A laboratóriumi kutatások, majd kis- és nagy parcellás kísérletek után a jól bevált védekezési módszerek kikerülnek a gyakorlatba. A termelőszövetkezetek gazdasági növényeinek védelmét főleg a 19 megyei növényvédő állomás végzi, mig az állami gazdaságok a védekezést maguk, saját gépeikkel oldják meg. Egyes veszélyes kártevők ellen, a Földművelésügyi Minisztérium állami védekezést rendel el, mint pl. az amerikai szövő lepke, sáskák stb. esetében. Ezeket a.védelmi teendőket is a növényvédő állomások gépei végzik. A növényvédő állomásokon és az állami gazdaságokban, valamint egyes termelőszövetkezetekben ma már több ezer földi motoros gép dolgozik.Ezeknek a gépeknek a munkáját a Növényvédelmi Szolgálathoz tartozó 21 növényvédelmi repülőgép egészíti ki. A hazai növénytermelés értéke a statisztikai adatok szerint évente kb. 25 milliárd forint. Ehhez az összeghez bátran hozzá tehetünk 20 %-ot, kb. ez az az érték ugyanis, amelyet a különböző kártevők és betegségek elpusztítanak. Kértételek nélkül tehát 30 milliárd lenne az évi növénytermelési érték. Hazai és külföldi becslések szerint a rovarok átlag a termés 10 %-át teszik tönkre. Ha a rovarkárokat ki lehetne küszöbölni, ez egymaga évi 3 milliárd forint megtakarítást eredményezne. Hogy ennek a jelentékeny kárnak részbeni kiküszöbölése nem utópia, ezt már néhány példa is megvilágítja: ha a burgonyabogarat az országos védekezés eddig nem gátolta volna szaporodásában, akkor - becslések szerint - ma a burgonyavetések 70 %-át tenné tönkre évente. A kár ma nem éri el a 0,5 %-ot. A növényvédő állomások 1959-ben a burgonyabogár, a gabonafutrinka, a répa kártevők, a lucerna és vöröshere kártevők elleni védekezéssel kereken 400 millió forint értéket mentettek meg. A becslések szerint a kukoricánál évi 100 millió forint