Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 16/22-30. Budapest, 1963)

Dél-Oroszország faunáját kutatták. Közülük csak FRIVAlDSZKi IKRE irodalmi munkássága jelentős. A többiek inkább hivatásos gyűjtők voltak, akik az általuk felfedezett és gyűjtött rovaranyagot nagyrészt külföldön értékesítették. Sok értékes, a tudományra nézve uj megfigyelés, gyűjtés eredménye veszett el igy nemzeti tudományunk számára. A rovartani kutatások fellendülése szempontjáből nagy jelentőségű az a fejlődés, amely a Nemzeti Múzeum átszervezésével 1870-ben bekövetkezett. Ekkor alakult meg a Nemzeti Múzeum Állattára és ennek keretében fokozatosan mind több kutató foglalkozhatott hivatásszerűen is entomológiával. Az 1880-as években már népes szakentomológus gárda működött hazánkban és az amatőr gyűjtők tábora is kiterjedt. HORVÁTH GÉZA, a már akkor is nagynevű entomológus, egy rovartani lap meginditására elérkezettnek látta az időt. 1383ban meg is indult a folyóirat „Rovartani lapok" cimmel,azonban három évi megjelenés után megszűnt. Erről a korszakról Írja később /1911-ben/ HORVÁTH GÉZA, hogy amikor a „Rovartani Lapok

M-at megindította, még álmában sem merte volna elgondolni, hogy a magyar entomológusok társulatba szervezkedjenek. Hiba volt ez a kishitűség, mert jórészt ennek tudható be, hogy a folyóirat kiadását kellő érdeklődés hijján be kellett szüntetni. Ujabb 10 év telt el, mig ismét akadt vállalkozó a folyóirat kiadására. A.AIGNER LAJOS amatőr lepkész vállalkozott rá és ami nem sikerült a nagy tudósnak, sikerült a jobb szervezőkészséggel rendelkező amatőrnek! A „Rovartani Lapok" olvasótáborából és elsősorban a fővárosi entomológusokból alakult ki lassan a születendő Entomológia! Társaság magva. . Ezidőtájt már Európa csaknem valamennyi nagyobb országában működött rovartani társaság. A vezető magyar entomológusok is sok külföldi rovartani társaságnak voltak rendes, vagy levelező tagjai. Mi lehet az oka, hogy a Magyar Entomológiai Társaság hivatalos megalakítása mégis 1910-ig váratott magára?