Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 16/22-30. Budapest, 1963)

heti a földkerekségen végrehajtott, gigantikus méretű politikai, társadalmi és közgazdasági átalakulásoknak a természetre gyakorolt hatásait. Ez a hármas felismerés jelöli ki a cönológiát a biológia egyik vezértudományaként mind Magyarországon, mind határainkon tul. A cönológiai kutatások uj irányzatának a hatásai - ténylegesen vagy mint a közgazdász mondaná: sommásan -, sok tudományterületen jelentkeztek. Ezek közül csak négyet említek meg: produkciós biológia, növényvédelem, hidrobiológia és talajbiológia. 1. A produkciós biológia egészen uj tudományág. Szinte a szemeink előtt született. Feladata az, hogy a természetben lezajló anyag- és energia forgalom törvényeit fölfedje és megformulázza, valamint, hogy e folyamatokat vizsgálja. A produkciós biológia abból indul ki, hogy földünk bármely adott homogén területe, legyen az erdő, mező vagy mezőgazdasági terület, bizonyos határok között azonos mennyiségű szerves anyagot képaa létrehozni és ezzel egyenértékű potenciális energiát tárolni. Ebben az úgynevezett biológiai produkcióban ellentétesen működő erők játékát is felismerjük. À termeléssel egyidejűleg a produkciót gátló folyamatok, és bizonyos mennyiségű fogyasztás is,lejátszódnak. A mezőgazdasági termelés ennélfogva nem más, mint az ember érdekében történő biológiai produkciónak az optimális hatásfok mellett történő hasznosítása. Ebből az következik, hogy a mezőgazdasági produkció lehetőségei végeredményben produkciós biológiai lehetőségek. Ezért természetes, hogy a produkciós biológia alapjainak ismerete minden modern mezőgazdaságnak előfeltétele. Ám ez a tudományág még gyermekcipőben jár: a beavatottak szinte csak manapság fektetik le alapjait. Ennek ellenére értékes segítséget nyújtott már eddig is a haltermelés megjavításában, az erdészet, az állattartás és a növényvédelem bizonyos területein.