Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 15/14-32. Budapest, 1962)

A dombvidék nagysága és változatossága, továbbá később ismertetendő okok szükségessé tették, hogy a viszonylag egységes területen bizonyos mesterséges felosztást hajtsak végre. Ez a felosztás független a geológiai és növényföldrajzi határoktól, de szorosan összefügg azzal a három gócponttal, melyek gyűjtőútjaim kiinduló pontjaiként szerepelnek. Ezek Főt, Gödöllő és Isaszeg. Ennek megfelelően a területet- három részre osztottam fel: I. Főt és környéke /itt vettem fel Alagi-majori és Vácrátót környéki gyűjtésemet is/. II. Gödöllő és környéke. III. Isaszeg és környéke. Jelen tanulmányomban Fótnak és környékének'lepkefaunájával' kivánok foglalkozni. Fót és környékének uralkodó központja a Somlyóhegy. Az itteni gyüjtőnapok s a begyűjtött lepkefajok számához viszonyítva alig esik számitásba az a néhány adat, mely Vácrátótról s az eddig még kellően fel nem tárt Alagi-major nedves rétjeiről előkerült. Fótot az entomológusok nemrégen fedezték fel. A legrégibb adat, melyet a-Természettudományi Múzeum magyar gyűjteményének átvizsgálása során felleltem 1930. április 28-ika, tehát mindössze 33 év.Szóbelileg közölt adatok szerint azonban már ezt megelőzően is gyűjtöttek Foton, éspedig elsősorban AJTAI KOVÁCS ANDOR,aki annyira megszerette ezt a helyet, hogy ki is költözött Fótra s haláláig itt is lakott, ő tekinthető tehát a Somlyóhegy lepidopterológiai felfedezőjének . Huszonöt évnek kereken 150 gyüjtőnapja fűz a Somlyóhegyhez. Az első gyüjtőnapokat csak a lepkék alá helyezett gyüjtőcéduláim jelzik. 1940 májusától azonban pontos naplót vezetek. I960 óta rendszeres számlálást végzek, s minden lepkét megfogok tekintet nélkül arra, hogy kifeszitésre kerül-e, vagy nem. Az eddigi gyűjtőutaknak kereken 90%-a éjszakai gyűjtés.