Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

unangulata lápi-nedves-erdei-láperdei komponens, ezzel szemben a brunnea

, aurago és imbecilla bükkös-középhegységi komponenseknek tekinthetők a Kárpát-medencében.A két fajcsoport elterjedési ideje a Nyírségben hasonló, mivel a maga8abban fekvő területeinek erdeinek záródása és a mélyebben fekvő helyek láposodása egyidejűleg, párhuzamosan folyt le. Természetesen a felsoroltakkal nem merül ki azoknak a fajoknak a sora,amelyek a fenti két komponenshez sorolhatók, de ezek vagy kevésbé tipusos képviselőik, vagy mint pl. a Nyirség egyik legérdekesebb lápi komponense az Eriophorum

on élő Coenonympha tullia Müll. vagy a Coscinia cribrum L., már kipusztultak Debrecen környékéről. B./ A következő tárgyalandó fajok a holopalaearktikushomoki faunakomponens képviselői. Az idetartozó fajok áltáléban homokos területekhez ragaszkodók, de egész Európa megfelelő területein előfordulnak. Homokos vidékeinkre jellemző nagylepkéink elterjedésük alapján két nagy csoportra oszthatók: 1/ holopalaearktikus ás 2/ pontusi-szubmediterrán-déli kontinentális homoki fajok. Különböző areatipushoz való tartozásuk hazai elterjedésükben is megnyilvánul.A pontusi psammophil fajok elsősorban a DunaTisza köze melegebb klimáju meszes-homok-területén fordulnak elő nagy példányszámban; A Nyirségben főként a déli peremvidékeken /Nagycsere,Haláp,Mikepárcs/ fordulnak elő, de példányszámuk itt sem éri el a Duna-Tisza közén megszokottat. Részletesebb jellemzésüket a pontusi elemekről szóló részben közlöm. Ezzel szemben a most tárgyalandó holopalaearktikus homoki fajok a Nyirségben általában legal-'bb olyan gyakoriak, mint a Duna-Ti3za közén. A kát különböző komponenahez tartozó fajok elterjedésének ideje is különböző lehetett a Nyirségben. A pontusihomoki állatok fő térhóditása a mogyoró-fázisban kellett hogy történjen, viszont a holopalaearktikus homoki fajok már akkor birtokbavehették a területet, amikor az éghajlat a