Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)
erdők /Fraxineto-Ulmeto-Roboretum Zólyomi 1937; Fraxinetooxycarpae-Ulmetum Soó 1958/ gyertyános és gyöngyvirágos tölgyesek /Carpineto-Quercetum, ill. Convallario-Quercetum/ nyújtanak menedéket. A nagyiepkefaunában ilyen jellegűek a következő fajok: Clossiana selene Schiff. Holarktikus elterjedésű faj, Európában főként Észak- ós Közép-Európában honos. Bergmann /1952/ szerint Közép-Németországban az erdőa területek ellaposodott völgyeiben helyenként nagy példányszámban lép fel; hegyvidékeken a nyilt lápréteken is, az alföldeken csak a gazdag növényzetű erdei tisztásokon. Általában a savanyu, SiOj-gazdag kőzeteket kedvelő, acidoklin faj, egyes savanyu homokoe területeken gyakori. Magyarországi elterjedése is sok hasonló vonást mutat fel.Az Alföldön C8ak a Nyirség savanyu homokján és az Északi Alföldön fordul elő. Bátorligeten a fényi és közbirtokossági erdő,Debrecen környékén a Nagyerdő és a nagycserei erdő tisztásain gyűjtötték; megfigyeléseim szerint egyes években gyakori előfordulásai a tölgyesekhez való ragaszkodást mutatják. A selene többi magyarországi élőhelye közül a Sátorhegységben a Kemence-patak völgyét volt alkalmam tanulmányozni. Az alapkőzet itt riolit, sokhelyütt perlit alakban; a patak völgyében savanyu sphagnumos-eriophorumos láprótek terülnek el. A selene itt május végén az Erebia medusa-val és Collas hyaleval kondomináns, a példányok is szép nagyok, jelezve a következő életfeltételeket. Ez a két termőhely-tipus jóllehet párhuzamot mutat a közép- és délnémetországi viszonyokkal.megjegyzendő azonban, hogy a Német-Lengyel sikságon a selene a nagyobb nyilt réteken is előfordul, pl. ilyen Jellegű volt az a Poznan melletti lelőhely / Succisa pratensis es rét/, ahol 1956 nyarán gyűjtöttem. A Nylrsígbe a selene valószínűleg a klima nedvesebbé ás hűvösebbé válása idején a Bükk I. fázisban vándorolt be. Mivel ma már csak néhány elszigetelt helyen,lokálisan fordul