Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

erdők /Fraxineto-Ulmeto-Roboretum Zólyomi 1937; Fraxineto­oxycarpae-Ulmetum Soó 1958/ gyertyános és gyöngyvirágos töl­gyesek /Carpineto-Quercetum, ill. Convallario-Quercetum/ nyújtanak menedéket. A nagyiepkefaunában ilyen jellegűek a következő fajok: Clossiana selene Schiff. Holarktikus elterjedésű faj, Európában főként Észak- ós Közép-Európában honos. Bergmann /1952/ szerint Közép-Németországban az erdőa területek ella­posodott völgyeiben helyenként nagy példányszámban lép fel; hegyvidékeken a nyilt lápréteken is, az alföldeken csak a gazdag növényzetű erdei tisztásokon. Általában a savanyu, SiOj-gazdag kőzeteket kedvelő, acidoklin faj, egyes savanyu homokoe területeken gyakori. Magyarországi elterjedése is sok hasonló vonást mutat fel.Az Alföldön C8ak a Nyirség savanyu homokján és az Északi Alföldön fordul elő. Bátorligeten a fényi és közbirtokossági erdő,Debrecen környékén a Nagyerdő és a nagycserei erdő tisz­tásain gyűjtötték; megfigyeléseim szerint egyes években gya­kori előfordulásai a tölgyesekhez való ragaszkodást mutatják. A selene többi magyarországi élőhelye közül a Sátor­hegységben a Kemence-patak völgyét volt alkalmam tanulmá­nyozni. Az alapkőzet itt riolit, sokhelyütt perlit alakban; a patak völgyében savanyu sphagnumos-eriophorumos láprótek terülnek el. A selene itt május végén az Erebia medusa-val és Collas hyale­val kondomináns, a példányok is szép nagyok, jelezve a következő életfeltételeket. Ez a két termőhely-tipus jóllehet párhuzamot mutat a közép- és délnémetországi viszonyokkal.megjegyzendő azonban, hogy a Német-Lengyel sikságon a selene a nagyobb nyilt réte­ken is előfordul, pl. ilyen Jellegű volt az a Poznan mel­letti lelőhely / Succisa pratensis es rét/, ahol 1956 nyarán gyűjtöttem. A Nylrsígbe a selene valószínűleg a klima nedvesebbé ás hűvösebbé válása idején a Bükk I. fázisban vándorolt be. Mivel ma már csak néhány elszigetelt helyen,lokálisan fordul

Next

/
Oldalképek
Tartalom