Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

Ilyen előzmények után munkaprogramunk első lépése e két növényen élő kártevő-fajok populációinak lehetőleg több éven keresztül történő autökológiai kutatáaa lett. A munka első termése e sorok Írójának 1957-ben megjelent repcedarázs /

Athalia roaae/ monográfiája volt. Jelen dolgozatban egy hazánkban eddig nem ismert mustárkártevőnek a Colaphellua so- phlae-nak alaktanát /imégó, tojás, lárva, előbáb és báb/,elterjedését és káreseteinek előfordulását ismertetjük.Választásunk azért esett éppen a Colaphellus sophiae-ra, mert megfigyelési területünkön /Keszthely és környéke/, 1956-ban 25-30 %-os, 1957-ben 35-40 %-oe, 1958-ban 70-80 %-os lombveszteséget okozott fehérmustáron /

Slnapis alba L./, továbbá hazánkban eddig ismeretlen, Európában pedig alig ismert kártevő lévén, életmódjának megismerése az uj téma vonzalmát rejtette magában. II. RENDSZERTANI HELYE ÉS FÖLDRAJZI ELTERJEDÉSE A Colaphellus sophiae Schall, a Chrysomelidae család Chrysomelini nemzetség Colaphellus genus-ába tartozik /Dudich, in: Móczár, 1950/. Reitter /1912/ és ujabban Speyer /1954/ a Colaphus Regtb., Machatschke /1954/ Colaphellus genus néven említi. Hazánkban egyetlen faja él. Weise /1916/ szerint Kelet-Európában,Ázsióban és ÉszakAfrikában fordul elő. Müller /1950/ több szerzőre hivatkozva előfordulási helyül a következő országokat sorolja fel: Finnország déli része, balti-országok, Ausztria, Görögország, Kisázsia, Szerbia, Svájc és Felsó-Itália. A Rajnától nyugatra eső területeken nem található. Machatschke /1954/ a him ivarszerv alapján vizsgálta a Colaphellus sophiae Schall, néven ismert fajnak a Deutsches Entomologisches Institut /Berlin/ gyűjteményében lévő példányait. Megállapította, hogy az eddig C. sophiae-nak tartott faj a C. sophiae sophiae-n kivül három alfajt rejt magában.