Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

auk/ általában aránylag sokkal kisebb, mint az alacsony középértékeknek. E tény felismerése fontos támpontul szolgálhat a gyüjtésegység megfelelő nagyságának meghatározáséhoz, az alábbi módon: A középérték variációs koefficiensének görbéje a középértékek növekedésével kezdetben meredeken,később egyre inkább a vízszintesbe hajolva lejt /V. graf./. Ennek alapján a gyüjtésegység kellő mértékét annak az egyedszémátlagnak az elérése biztosítaná, amely egyedszám-átlagértéknél /középértéknél/ a jelzett variációs koefficiens görbéjének lejtése a vízszintesbe hajlik. Vizsgálatainknál azt tapasztaltuk, hogy ez a vízszintesbe hajlés a tizes egyedszám átlagérték fölött már aránylag elfogadható mértékű. Ahhoz tehát, hogy valamely faj népességéről jobban összehasonlítható átlagértéket nyerjünk, olyan nagyságú gyüjtésegység lett volna szükséges, mellyel az illető fajból tizen felüli átlagos-egyedszámot kaptunk. A gyüjtésegység kellő nagyaógának szükséges voltát már H.Franz /1939. 987.old./ is felismerte. A középérték szóródása /százalókban kifejezve/ rámutat arra is, hogy az illető népesség egyedei mennyire egyenletesen oszlanak szét /helyezkednek el/ a társulásban s igy e szám mintegy a frekvencia /állománykonstancia/ s részben a szociabilitás karakterisztikát ia helyettesitheti. összefoglalás. Heteroptera és Homoptera népességek juliuai és szeptemberi állapotát vizsgáltuk egy első, egy második és egy harmadik évében lévő herefüvesen. A vizsgált táblák Debrecen mellett középkötött, gyengén savanyu kémhatású mezőségi vólyogtalajon feküdtek. A táblák gyomnövényzete a StachietoSetarietum viridis asszociációba tartozott, termesztett növényeit pedig az olaszperje /Lolium italicum/ és a vöröshere /Trifolium pratense/ alkotta. A vizsgálatokat 1958. évben, július második és szeptember első felében végeztük.Felvételezési módszerül a kaszáló-