Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

emiitett rovarceoportoknak a kiválasztott állományokban élő népességeivel kapcsolatban. Felvételezéseinket aránylag szélcsendes napsütötte délelőttökön, 10-12 óra között végeztük. Az előző napokon ÍB aránylag száraz, meleg időjárás uralkodott. A módszer. Felvételezéseinknél a kaszálóhálóa gyűjtési módszert alkalmaztuk. Könnyen áttehető /cserélhető/ méter hosszú hálónyelet és több hálót vittünk magunkkal, amelyek egyforma nagyságú kerek váezonhálók voltak,30 cm-es nyiláé-átmérővel. Gyüjtésegységül 100 hálócsapós anyaga szolgált. A hálózást mindig ugyanazon személy /a szerző/ végezte, ügyelve a gyüjtésegységek egyfOrmánságára /100 m hosszú kb. 2,5 m széles sávot hálózott végig egy-egy gytrjtésegységnól/. Egy asszisztens a háló végébe gyűlt rovaranyagot - még annak kiszedése előtt - elkábította, illetve megölte, majd a gyűjtés adataival ellátott tasakokba elrakta, mialatt a felvételezés más hálóval folyt tovább.Maga a felvételezés az előbbiek alapján aránylag rövid idő alatt mehetett végbe. Egy-egy felvételezés alkalmával egy állományból 10 gyűjteményegyeéget vettünk fel.A három herefüves állományból a júliusi és a szeptemberi felvételezések eredményeként tehát összesen 60 gyüjtésegység, vagyis 6000 hálócsapás begyült rovaranyaga nyújt alapot kiértékeléseinkhez. A ka8zálóhálózóssal, mint gyűjtési módszerrel egy előző közleményünkben részletesen foglalkoztunk /lásdiKoggány^T.Wolcsánszky S. 1955.44-46.old./. Itt csupán azt jegyezzük meg, hogy hasonló gyepes növényállományokban az általunk vizsgált rovarcsoportok e módszerrel történő felvételezhető".igéről kedvező véleményünket fenntartjuk s azt megerősítve érezzük.