Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 12/1-23. Budapest, 1959)
erről a tisztásról került elő. Az összes lelőhelyekről begyűjtött példányok száma 31 5 ós 24 o. Valószinü hogy Zottu /1906/ adata is helyes volt, igy ezt is, valamint Friyaldszky /1867/ mehádiai adatát is figyelembe véve kitűnik, hogy a Ph.aptera a Kárpátok egész keleti ós déli vonulatában megtalálható, de igen ritka faj. Az utóbbi megállapítást bizonyltja az is, hogy több mint 80 éven keresztül nem került elő Erdély területéről, annak ellenére hogy elég intenzív orthopterológiai vizsgálatok folytak ezen a területen az elmúlt évtizedek alatt. A Ph.aptera kedvenc élőhelyei a hegyvidéki erdei tisztások, erdőirtásos területek. Bokrok, kidőlt fák tövében, ágcsomók alatt tartózkodik. Kimondottan ragadozó faj,igy a növénytakaró faji összetétele kevéssé befolyásolja a lakóhely raegválasztásában, inkább a növénytakaró morfológiai sajátosságai . A vele közeli rokon Ph.transsylvanica azonos életmódot folytat, hasonló élőhelyeket népesít be. Az elmúlt évek során végzett megfigyelésekből kitűnik, hogy a Ph.aptera kis előfordulási területeit mindenütt körülölelik a Ph.transsyl- vanica által lakott területek. A kát fajnak csak a legritkább esetben van közös előfordulási területe, az általuk lakott élőhelyek találkozásánál. Valószinü, hogy az azonos életmódot folytató két faj közül a nagyobb ós erőteljesebb Ph.transsylvanica fokozatosan mind kisebb területre szoritotta vissza a Ph.aptera fajt. Ez utóbbi most már csak nagyon elszórva kis foltokban fordul elő, rendesen kevésbé kedvező élőhelyekeh, kis eró"ei tisztásokon, északi fekvésű hegyoldalakon. Az Erdélyi középhegységből a Ph.aptera teljesen hiányzik, viszont sa^yor, KCzönséges ezeken a területeken a Ph. transsylvanica . Fel telié tó, hogy i. Ph. transsylvas-i ca faj é por. itten alakult ki és in- -, terjedt tovább a Kárpátok feli, ahol kedvező cletfeltételekhez jutva gyorsan elszaporodott ós fokozatosan kiszorította a Tálc ryengóbb testalkatú Ph.apte ra fájt.
