Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 11/19-33. Budapest, 1958)

1955-beii a Gellért-hegy déli lejtéjén /VII. 6./, majd ismét a Tihanyi félszigeten ős 1956-ban /VII. 19./ Tarcalon a Kopaaz dőli lejtőjén gyűjtöttem Clematis vitaiba virágaiból. A gyűjtött példányok sajnos kivétel nélkül nőstények voltak s Így a himek ós a lárvák továbbra is ismeretlenek maradtak. Taenlothrips vulgatiasimus Hal. Magyarorazág faunájára uj. Az első hazai lelőhelye Mátra; Saskő, ahol 1952. VII. 16.-án Laserpitlum lati foliumró1 gyűjtöttem. Határozását Dr._J. Pelikan végezte. Priesner /1928.11./ e fajjal kapcsolatban megjegyzi,hogy elterjedési területe Észak-, Nyugat- éa Közópeurópa, Romániában csak a hegyvidéken található. Déleurópából még nem mutatták ki. A magyar síkságon ugy látszik hiányzikl Ezek szerint Magyarország hegyvidékén előfordulása várható volt. Hogy a magyar alföldön valóban hiányzik-e, az még nem te_ kinthető lezárt kérdésnek. Aeolothrips intermedius Bagn. A hazánkban már régen ismert /Koy, idézi Hanák 1889-, Jablonowski, 1918., Priesner, 1928., Fábián, 1938./, több lelőhelyről közölt, közönségesnek tartott Aeolothrips fasclatus L. fajt Bagnall 1934-ben a rend feldolgozása során kettéválasztotta és irta le a hozzá közelálló uj fajt Aeolothrips intermedius Bagn. néven. Preisner /1948/ egy, ugyancsak az Aeolothrips génusszal foglalkozó munkájában e két faj földrajzi elterjedéséről azt irja, hogy Közópeurópában az A. intermedius Bagn., mig Északeurópában s valószínűleg az Alpokban is az A. fascia- tus L. a gyakoribb. Ez utóbbi Északamerikában is előfordul. Csehszlovákiában mindkét faj /Pelikan, 1952./, Romániában pedig csak az A. intermedius Bagn. /Knechtel, 1951./ található meg. Azokat a példányokat, melyek alapján az A. fasciatus