Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 11/19-33. Budapest, 1958)

területen fejlődő fiatal /4-5 leveles/ zsázsanövényeken sok repcedaráza álhernyőt figyeltünk meg táplálkozás közben. Âz álhernyők nagy #-a második fejlődási fokozatban volt. Mivel a lárvák ilyen fiatal korban nem kápesek vándorolni - különösen nagyobb távolaágra nem - azt kellett feltételeznünk, bogy a szeptember 10.-e körül ezen a területen megfigyelt rajző imágők ebbe a növénybe helyezték el tojásaikat. Felmerül azonban a kérdés, hogy miért tojtak a zsázsába, mikor elsődleges tápnövényük a mustár, ugyanazon a helyen rendelkezésre állt a tojásrakás idején. Repce csak a rajzás végefelé kelt ki. Tüzetesebben vizsgálva a jelenséget, arra a megállapításra Jutottunk, hogy a repcedaráza nőstények a mustár, mint főtápnövény jelenlétében azért tojtak a zsázsába is, mert levelei fiatalabbak, ennélfogva zaengébbszövetüek voltak, mint a korábban vetett mustárnövényekéi, igy a tojások elhelyezése könnyebben megtörténhetett. Az a tény, hogy egy zsázsanövónyen caak egy-kettő, legfeljebb három álhernyőt találtunk - azok is fiatalabbak voltak mint a muatáron lévők - azt bizonyítja, hogy a zsázsa kevéabbó megfelelő gazdanövénynek bizonyul, mert a lárvák nagy mortalitással és lassabban fejlődtek. A fenti két uj gazdanövény arra figyelmeztet bennünket, hogy a kártevőkkel végzett populációdinamikai kutatások során, a táplálékláncok nyomozása közben a tápnövónykánt tekíntetbejöhető gyomnövények vizagálatát sohase hagyjuk figyelmen kivül. Sáringer Gyula Megfigyelések magkártevő rovarokról. Az Acer campestre magkártevője. A mezei juharnak /Acer campestre L./ ipartelepeink fásításában fontos szerepe van a mérgező gázokkal szembeni nagyfokú ellenállósága révén.