Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 11/19-33. Budapest, 1958)

hegyvidékein, kivált a Felvidéken található. Kovács La^os faunajegyzékébe egy sopronkörnyóki példány alapján vette be, E.Wehrli szerint a fajt eddig csak 500 m tszf-magasságon felül találták. Annál érdekesebb, hogy most a Vendvidék 2-300 m tszf. alacsony hegyvidékén a faj több példányban került aló. Szakonyfalu mellett, 1956. VI. 14-ón 3 példány, 17-én pedig 2 példány repült lámpára. Valamennyi hirn. A 14-i gyűjtés Luzulo-Fagetum-ban, a 17-i Dicrano-Finetum callunetosum-ban történt. Az ugyanabban az időben fogott más érdekes fajokról az előbbiekben már említést tetten. 10. Chamaesphecia aeri

frons Z. Issekutz_Lászlő szerint /4:183/ mediterrán jellegű faj. Abafi-Aigner szekszárdi honosságát közölte, de bizonyító példányunk nem volt e lelőhelyről. A Bakony-hegység közepén, Sakonybél ós Szentgál községek határát képezi a Tiszta-víz /térképeken gyakran: Feketeséd/ patak völgye. Ennek egyik kis tisztásán 1954. V. 13-3n nappal, verőfényes időben gyűjtöttem. Délben, 1 óra körül arra lettem figyelmes, hogy egy Hypericum hirsutum növény szárára rászállt egy üvegszárnyu lepke. Gyüjtőüveggel megfogtam, s utólag derült ki, hogy ez a Ch.aeri frons

, hazánkra uj fajnak egy o példánya volt. Tápnövónye még ismeretlen. A faj általános elterjedéséből következtetve, mindenesetre lehetséges, hogy az Abafi-Aigner által említett tolnamegyei lelőhelyen is előfordul. Szekszárd vidékén a mediterrán klíma- és növény földraj zi hatások már annyira erősek,hogy a város határának dombvidéki erdőit a nucseki flőrajárashoz vonják a geobotanikusok. összefoglalásként vizsgáljuk meg egy kissé az ismertetett fajok honosságának kérdését. A felsorolt lelőhelyeken nagyobb példányszámuknál fogva feltótlenül őshonosnak kell tekinteni az Euphydryas auriniat, a Spudaea ruticilla-t, a Scopula umbelaria-t, a Calocalpe un-