Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 11/19-33. Budapest, 1958)

hegyvidékein, kivált a Felvidéken található. Kovács La^os faunajegyzékébe egy sopronkörnyóki példány alapján vette be, E.Wehrli szerint a fajt eddig csak 500 m tszf-magasságon fe­lül találták. Annál érdekesebb, hogy most a Vendvidék 2-300 m tszf. alacsony hegyvidékén a faj több példányban került aló. Sza­konyfalu mellett, 1956. VI. 14-ón 3 példány, 17-én pedig 2 példány repült lámpára. Valamennyi hirn. A 14-i gyűjtés Luzu­lo-Fagetum-ban, a 17-i Dicrano-Finetum callunetosum-ban tör­tént. Az ugyanabban az időben fogott más érdekes fajokról az előbbiekben már említést tetten. 10. Chamaesphecia aeri frons Z. Issekutz_Lászlő szerint /4:183/ mediterrán jellegű faj. Abafi-Aigner szekszárdi ho­nosságát közölte, de bizonyító példányunk nem volt e lelő­helyről. A Bakony-hegység közepén, Sakonybél ós Szentgál közsé­gek határát képezi a Tiszta-víz /térképeken gyakran: Fekete­séd/ patak völgye. Ennek egyik kis tisztásán 1954. V. 13-3n nappal, verőfényes időben gyűjtöttem. Délben, 1 óra körül ar­ra lettem figyelmes, hogy egy Hypericum hirsutum növény szá­rára rászállt egy üvegszárnyu lepke. Gyüjtőüveggel megfogtam, s utólag derült ki, hogy ez a Ch.aeri frons , hazánkra uj faj­nak egy o példánya volt. Tápnövónye még ismeretlen. A faj általános elterjedéséből következtetve, mindene­setre lehetséges, hogy az Abafi-Aigner által említett tolna­megyei lelőhelyen is előfordul. Szekszárd vidékén a mediter­rán klíma- és növény földraj zi hatások már annyira erősek,hogy a város határának dombvidéki erdőit a nucseki flőrajárashoz vonják a geobotanikusok. összefoglalásként vizsgáljuk meg egy kissé az ismerte­tett fajok honosságának kérdését. A felsorolt lelőhelyeken nagyobb példányszámuknál fogva feltótlenül őshonosnak kell tekinteni az Euphydryas aurinia­t, a Spudaea ruticilla-t, a Scopula umbelaria-t, a Calocalpe un-

Next

/
Oldalképek
Tartalom