Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/13-30. Budapest, 1957)

gyűjtött fejtokok: szélességének mérése /beesésen 3577 db fojtok/ folyamán kitűnt, hogy as egyes stádiumokban az almán nevelt hernyók fejtokszélességének aritmetikai középértéke nem marad felette az Artemieián neveltekének. I.nemzedék II.nemzedék Lárvastádium Malus Artemisia Malus Artemisie I. 0.328 0.329 0.320 0.306 II. 0.454 0.475 0.435 0.439 III. 0.703 0.691 0.683 0.666 IT. 1.090 1.065 1.028 1.039 V. 1.629 1.974 1.495 1.441 VI. 2.019 2.038 1.961 1.918 VII. 2.270 2.275 2.360 2.153 Ha a táblázatban közölt fejtokszélesség mm értékeket grafikusan ábrázolnánk, az elsó-és harmadrendű tápnövényen nevelt hernyók görbéi többször kereszteznék egymást jelezve, hogy különbségük nem szignifikáns. Figyelemreméltó, hogy a II. nemzedék fejtokjai általában kisebbek, mint az I. nemzedéké. Ez az adat ellene mond osztrák /Böhm, 1951/ megfigyeléseknek. Rei

chart /1953/ azt találta különböző állandó hőmérsékleten nevelt Hyphantria populáoióknál,hogy a hőmérséklet a fejtokméretek alakulására hatással van, fenti adatunk talán a II.nemzedék idején uralkodó alacsonyabb hőmérsékletben leli magyarázatát. A Hyphantria tápnövényeinek „értéke" tehát a fejtokmóretek alakulásában nem tükröződik olyan egyértelműen, mint azt a fejlődéssebesség,hernyómortalitás vagy a lepkék tojásszámának vizsgálatakor tapasztalhatjuk. A laboratóriumi kísérleteket az 1956. és 1957. évi II. Hyphantria nemzedék idején Hódmezővásárhely közelében szabadföldi megfigyelésekkel is kiegészítettük. Itt a tarrágott országúti eperfákról elvonuló Hyphantria populáció egyedeit csakis az országút szélén húzódó növényzet kétszikű növénye-