Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/13-30. Budapest, 1957)

A földrajzi értelemben Tett Börzsöny botanikai szempontból nem tekinthető egységes területnek, A déli felén huzodó Szob-Nagymaros-Nógrádverőcei paszta, a tőle délre fekvő Pilis vegetációjával mutat kapcsolatot. Így es a terület egyesek szerint as Osmátra flóraterület Pili

sense flórajáráséhoz sorolható /vitatott!/. Nógrádverőce délkeleti területe aa Eupannoni

cum Praematrioum flórajáráshoz csatlakozik. A déli területet tekintve, a Duna árterén az iszapos, kavicsos vízpart után egy kosárfonófüze

s /Salix viminalis/ sáv húzódik, a magasabb fekvésű helyeken fehér nyarakkal /Popul e tum albae/. Az essél határosán temess tett gabona gyomnövényei más assooiáoiőkhos képest igen magas százalékban mediterrán jellegűek. As első déli dombokat hajdan tölgyesek boríthatták, ma ssőlők, gyümölcsösök kulturterülete. Itt nő őshonosán Nagymaros mellett a mediterrán jellegű hires szelidgesstenyés. A terület lapos, nedves völgyeiben kaszálórétek /Arrhenateretrum/ húsodnak. As ezeket szegényeső vonulatokat nagyrészt csere e-tölgyes /Quer ce to-Poten till etum albae/ borítja, es azonban a tarvágások következtében sokhelyütt leromlott és bokorerdő jelleget öltött /pl. Queroeto-Cotinetum ma

tri

cum/. As ilyen területen mosaik-ssertien másodlagosan kialakult száraz, pusztafüves foltok vannak /Fe s tue e tua sulcatae/, ezeken ősszel aszpektusképső az And- ropogon isehemum

. Más lejtőkön tölgyes-juharos állományt találunk. A patakvölgy*k humussdusabb, nedves talaján sok helyen gyertyános-tőlgyea /

Queroe

to-Carpine

tum/ alakult ki. A hegység magasabb régióiban a tölgyes asszociációkat vegyes erdőállományok váltják fel, melyben nagyobb számban megjelenik a bükk, főképpen az északi lejtőkön és völgyekben tissta állományt alkotva. Az erdőket as egyre szaporodó irtásokon kivül csak a patakvölgyek szakítják meg kisebb, nagyobb szélességben. A szélesebb völgyek alját hegyi rétek vagy magassásoook borítják. Magasabban fekvő hegyi réteket a hegység belsejében csak kis elszórt foltokban találunk. A fent vázolt domborzati,meteorológiai tényezők vala-