Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)

áll. összehasonlításul szolgáljanak a következő adatok! A Pireneusi-félszigeten a Baleári- és Kanári-szigetekkel együtt 239 fajt mutattak ki a világ legkiválóbb encyrtidoló­gusának, R i _G i _Mercet, munkássága /1916-1932/ folytán. Finnország Encyrtidáit W_ 1 _Helléri tette közzé 1949-ben 56 fajjal. 1951-ben jelent meg a Mexikótói északra fekvő Amerika hatalmas hártyásszárnyú katalógusa, amelyben 0^_Peck írta az Encyrtidák részét; területükről 313 fajt sorolt fel. Végül 1952-ben jelent meg M^N^Myikol^szkáJa Ghalcidida munkája, ebben részletesen dolgozta fel az Encyrtidák csa­ládját, határozó táblázatokkal és fajleírással: felsorolásá­ban 96 szovjetunióbeli faj szerepel. Ezeket az adatokat területhez viszonyítva még jobban ki­tűnik nemzetközi viszonylatban is a magyar Encyrtida kutatás előkelő helyzete. Ezek alapján kettős cél vezet jelen felsorolás közzété­telében. Egyrészt hazai viszonylatban szeretném elősegíteni azt a kutató munkát, amely ujabban, főleg gyakorlati irányú intézeteinkben /Fövényvédelmi, Erdővédelmi kutatóintézet, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Rovartani tanszéke, stb/ a gazdaságilag annyira hasznos Encyrtida család terén mutatko­zik. Másrészt nemzetközi viszonylatban sürget a kötelesség, hogy e család palearktikus nemeinek megjelent határozó kul­csa után /Berlin, 1955/ a nemek fajokig menő terjedelmi kö­rét és rendszerét, legalább a palearktikum egyik különlege­sebb területén bemutassam. A vizsgált anyag az Országos Természettudományi Múzeum Állattárából, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Rovartani tanszékéről, más intézetekből és saját gyűjteményemből állt rendelkezésemre és meghaladta a 10,000 példányt. A felsorolásban csak azokat a nem- és fajsynonymiákat teszem zárójelbe, amelyek valamelyik hazai enumerációban e­lőfordulnak. Az idő adataiban a hónapot római számmal jelö­löm. Rövidítéseket a szokásos auctornév rövidítésén kívül a

Next

/
Oldalképek
Tartalom