Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)

Az A.selene előfordulásával kapcsolatban külön is megemlítem a Gle

chôma hirsutas tisztásokat. Ezek főleg kiirtott tölgyesek helyén megtelepedett akácosokban találhatok. Itt a kipusztult cserjések helyett /as akácosoknak csak a szélén van cserjés/ magas Festuca-gyep díszlik,a nedvesebb helyeken pedig a talajt vastag Glechoma-szőnyeg boritja. Ezeknek a táplálkozási társulásait az A.selene-n kivül Argynnis niobe 1., Carcharodus floccifera Z., Eustrotia olivana Schiff, és különféle Pyralidák alkotják. Gyakoriság tekintetében az A. selene áll első helyen, május végén tucatjával röpköd. Az E. olivana ritkább, egyszerre 3-4 példánynál több nem fogható. Még ritkább a Nagyerdőn az A.niobe

, ahol eddig csak két példányt fogtam. A gyepszintben a pázsitfü-félék közül főleg a Festuoa-fajok dominálnak, Poa kevés van /igaz ugyan,hogy a Foa nemora- 11 s egy-két helyen mint fácies is fellép, de ritka/, ezen kívül homokos területeink egyik jellemző lepkéje, a Palotaenia celsia L. tápnövénye, a Deschampsla caespitosa is előfordul nedvesebb helyeken. Ez egyúttal a Satyrus dryas Scop, egyik fő tápnövénye is. A nagy szemeslepkék /Hipparchia fagi Scop. és circe F./ viszont, amelyek Festucafajókon nem élnek meg, teljesen hiányoznak Debrecen faunájából,épugy Bátorligetéből is. Annak, hogy az Alföld egyéb részein sem fordulnak elő, egyéb, valószínűleg többek között mikroklimatikai okai is lehetnek. Debrecenre vonatkozólag, tekintettel a vázolt klimatikai adottságokra, föltétlenül más tényezőkre kell gondolnunk. A Deschampsiá

s részeken előfordul az A.selene és a C.floccifera is. Alkonyati órákban főleg a Lamlum purpureum-mal és Silene cuoubalus-szal benőtt tisztásokon gyűlnek össze érdekes lepke-együttesek. Főleg Phytometrinák /Phytometra festucae I., chrysitis 1., gamma I., confus

a Steph., Abrostola tirpla- sia I. és tripartita Hufn./, valamint Cucullia-fajok /umbratica 1., asteris Schiff, és verbasoi 1./ táplálkoznak itt.