Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)

Debrecenben a rovarok közül eddig csak a bogarakat gyűjtötték rendszeresen, a többi rovarrendet többé-kevésbé elhanyagolták. A helyi faunára vonatkozólag nég na is többnyire â£iï^ï^_ia5SSî adataira vagyunk utalva,aki 1813-1894 között élt s kollégiumi tanár,valamint orvos volt. lepkékből meglehetősen nagy gyűjteménye volt,377 fajt tartalmazott 839 példányban. Sajnos debreceni vonatkozású adatainak egy része kétségtelenül tévedésen alapul,egy másik részének a hitelessége iránt pedig alapos kételyek merülnek fel. Ma már nehéz volna kikutatni ezeknek az adatoknak az eredetét, többek között,mert a gyűjteményének is csak egy töredéke maradt ránk. A Természettudományi Múzeum anyagában is kevés a debreceni eredetű és ennek a kevésnek is vannak hitelesség tekintetében fogyatkozásai /igy pl. a gahlgtröm gyűjteményéből származó Argynnis niobe 1. példányok teljesen elütnek azoktól a niobe-példányoktól, amiket magam fogtam Debrecenben/. Nagy örömmel tölt el, hogy Debrecennek és környékének a lepkefaunáját néhány év óta rendszeresen kutathatom. A mult évben befejeztem az eddig gyűjtött anyag feldolgozását is és megállapítottam, hogy 4T9 nagylepke faj debreceni előfordulására vonatkozólag van adatom. Bár a további kutatások bizonyára sok érdekes adattal fognak még szolgálni, adataim közzétételével az eddiginél sokkal pontosabb tájékoztatást nyújthatok a vidék faunájáról, egyúttal azonban Magyarország állatvilágának a megírásához is hozzájárulhatok néhány érdekes adalékkal. I.

Debrecen klímájának,talajviszonyainak és növényzetének hatása a nagylepke faunára Debrecen földrajzi fekvése mind a növényi, mind az állati életre kedvezőnek mondható. Klímája csapadékosabb,mint a Tiszántúl legnagyobb részéé, nem is beszélve a Debrecenhez közelfekvő Nagykunság aszályos,száraz klímájáról. A csapadéko-