Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 9/13-24. Budapest, 1956)

apexnél nem szélesebb. A hátulsó szárny kőzéptere szürkés, A fo­nák az elülső szárnyon piros-sárga-barna, a hátulsó szárnyon szürkés, A nőstény alakja szélesebb,elülső szárnyán ott a szoká­sos pontrendszer, hátulsó szárnyának középtere sötétebb, mint a himé. A nyári nemzedék mindkét nemben valamivel nagyobb, a him fonákja sárgásabb a hátulsó szárnyon is, A nőstény pontjai kiseb­bek, a hátulsó szárnyon többnyire kis farkaoska van /= ab. em- phnle/ . A két nemzedék repülési ideje május és július-augusztus. Hernyója a Polygonum bistort a-n és Rumex acetoea-n él. 3. lyoaena diapar Haw. Haworth: lep.Brit*,p,40. /F.R.H. ; Polyommatus ru^iTus Wemb. ; Abafi : Chryaophanua diepar Hw. var, rutilus WernbTi AH. :u.az/ A Palaearktikum legnagyobb részében elterjedt faj .Megtalál­ható az Atlanti-óceántól az Amúrig.Európa Földközi-tengerbe nyú­ló félszigeteinek déli részén már nincs meg* Hegvolt Angliában, hiányzik Skandináviában. Elterjedt areáján belül egymástól töb­bé-kevésbé távoleső foltokban tenyészik sajátos biotópjénak meg­felelően. Faunaterületünk kb. 50 pontjáról vannak adataink jelenlété­re. Ezt a fajt Angliában fedezték fel a a dispar nevet csak az a populáció viselheti, amelyet Haworth az angliai Cambridgeshi­reből leirt. Ez a nomenklatúrái törzsalak, amely a mult század közepe táján kihalt. Ennek a formaköréhez tartoznak még a hol­landiai aubsp. batavus Oberth., egy franciaországi St. Quentin környékén előfordult és 1904 óta ugyancsak kihalt forma és való­színűleg a Bordeaux környékéről leirt subsp. bnrdighalenaia Lucas is. Tan azonban a dispar-nak egy középeurópai formaköre ia,amely Franoiaorazág keleti határterületeinél kezdődik,elterjedt Német­orazágban, különösen annak északi réazén, délfelé Itália éa a Balkán középső részeiig hatol le.Ezt a formakört egységesen var. rutilna Wernb.-nak nevezték /Berneburg: Beitrüge zur Sohmetter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom