Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 9/13-24. Budapest, 1956)

az Agr. admetua-nak, melyeket éppen recensebb fajoknak tartanak. A következekben közlöm a hazai Polyommatini tribueha tartozó fajok leírását. I. Sjntarnons Butler Butler:Proc.Zool.

Soc.

»London,1900, p. 929. ~ 'Senerctipua:

telioanus Lang Ezt a nemet a Taruoos genusbél választotta ki But1er.LeÍrásában a következőket mondja: „Ennek a nemnek fajalt eddig helytelenül sorolták egybe a Tarucus-azal, amely a teophrastna-t és társait foglalja magába.Jellemző vonásai,hogy a szemek szőrösek, az elülső szárny costalioa és subcostalisa igen közel van egyegymáshoz de nem olvad össze, a hátulsó szárnyakon az első medialis borda mellett egy farkacska van. Tipus: S.telicanua

". ^ Tutt 1906-ban Langia néven uj nemet állított fel, amelynek típusául ugyancsak a telicanue-t jelölte meg. Igy ez a név szinonim a Svntaruous Btlr.-rel s mint ilyen elesik. Hazánkban osak egy faja van. 1. Syntarucua telioanus Lang Lan£:Verzeichniss seiner Schm.II.p.47. No.387. /1789/. /Pauna Regni. Hungáriáé

1

:

Lycaena Telioanus Lang.; Abafi: Lampides telioanus Lang; Áliathatározó^

Tarucua telicanua/

. Pontomé

diterrán faj. Déleurópában, Észak-Afrikában és KisÁzsiában honos. Egyes helyeken északabbra ia megjelenik. Hazánkban Anker La^os gyűjtötte először Budán, itt azonban már évek óta nem találják. Ujabb lelőhelyét 1950-ben fedezte fel Kaszab_Zoltán, aki a Vörs közelében fekvő Diás-szigeten gyűjtötte nagyobb számban. Ez a gyűjtés arra mutat, hogy azon a helyen nemcsak időszakosan bevándorolt példányok képviselik ezt a fajt, hanem, hogy ott a telicanuB állandó honos. Lehet,hogy más elszigetelt helyen is előfordul. Határainktól délre,a bánsági Lovrinban közönséges. 1 A következőkben: P.R.H. ^ A következőkben: ÁH.