Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 8/1-13. Budapest, 1955)
forrnia H .-Sch.-t,mely fajnak még ma is ez az egyedüli ismert hazai előfordulási helye. Ugyancsak Pa£siczk^_5ándor irta le az égerfáhan élő Synanthedon apheciformis Gerning egy érdekéé változatát ah. triannulât a néven. Az ismertebb Aegeriida-kutatŐink névsorát az 1946-ban elhunyt Uhryk Tiyadar-ral zárhatom le. ő gyűjtötxe utoljára Csepelen Verbascum /ökörfarkkóró/ gyökeréből a Chamaesphe cia masariformis 0. és a Budai-hegyekben Viburnum lant ana /oatorménfa/ ágaiból a Synanthedon andrenaeforrni s lasp. hernyóit, továbbá ő volt az, aki a Kautz bécsi lepkész által 1930-ban felfedezett Chamaeaphecia paluatrist megtalálta a tököli és érdi Duna ligetekben. Az Aegeriidák többé-kevésbbé pikkelyezetlen szárnyfelületükksl a lepkéknek jól elhatárolható caaládját alkotják. A szárnyfelületeken jelentkező pikkelyezetlen, átlátszó,üveges terek meghatározásuknál fontos szerepet játszanak. Sok fajuk igen emlékeztet a hártyásszárnyu darazsakra,de azoktól könnyen megkülönböztethetők az u.n. darázsderék hiánya folytán. Az Aegeriidáknál ugyanis a tor egyenletesen megy át a potrohba, az átmenetnél elvékonyodás nem mutatkozik. Egyes nemek pődörnyelve elcaökevényesedett /Bsmbecia ée Dipsosphe- cia genusok/. Ezt azért fontos tudni, mert az ezekhez tartozó fajokat nappal virágzó növényeken szivogatva hiába keressük. Gyűjtésükhöz fontos életmódjuk ismerete, mert enélkül kutatásuk és gyűjtésük mindig csak a véletlen müve. Az Aegeriidákat általában ritkaságoknak tartják. Ez egyáltalán nem áll, csak éppen tudnunk kell,hogy hol,mikor és hogyan gyűjtsük őket. A legfontosabb tudnivaló e tekintetben az,hogy valamennyi fajuk endophag életmódot folytat, vagyia a tápnövény belsejében él. Pás növények kérge alatt és ágaiban,vagy lágyazáru növények gyökerében, ritkábban szárában fejlődnek. Mint az endophag állatok általában, a gyengébb minőségű táplálék folytán lassan fejlődnek. Évente legfeljebb egy nemzedékük van, de sok fajuk két évig is fejlődik. Ezt azért jó