Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 7/1-13. Budapest, 1954)

szándéka volt, hogy a gyűjtött anyagot saját maga meg is határozza. Sz a munkássága Debrecenben az Akadémia tanári karátél a legteljesebb elismerésben részesült és ez igen serkentően hatott különösen a feldolgozás munkájára.Ez indította ét arra is,hogy gyűjteményét az Akadémia szertárával megossza, létrehozzon ott egy kisebb, de azért szép bogárgyűjteményt. Magyaróvárra történő visszahelyezése már nem okozott semmi cülönösebb megrázkódtatást. Minden emóció nélkül hagyja ott Debreoent és illeszkedik bele ismét az óvári környezetbe. Magyaróváron változatlan kedvvel és intenzitással szándékozott folytatni a gyűjtést,egyenlőre azonban közelebbi célkitűzésre nem>gondolt.munkája elé itt sorozatos nehézségek tornyosultak. A. tanszéken nem kapott beosztást, majd doctori szigorlatára készült, agyon halmozták adminisztratív jellegű munkákkal, a tanszéken helye nem volt és csak lopva, esténként tudott bejárni és dolgozni az altiszti szobába, ahol ugy-ahogy mégis csak berendezkedett. Igy az 1932-38. években a rovargyűjtés csak nagyon vontatottan folyt.A rendszeres gyűjtésről szó sem lehetett. Az 1939-ee évvel azonban uj korszak kezdődött Révy Dezső életében azzal, hogy megkapta rendes tanári

1 kinevezését és a növénytani tanszék vezetését. Szolgálata alatt talán első Ízben érezte magát teljesen megelégedettnek és nyugodtnak. Ez munkakedvét természetesen igen jelentősen fokozta. Munkájával az Akadémián teljesen egyedül,elszigetelve állott. A debreceni tanári karral éles ellentótben a magyaróvári kollégák teljes közönyt, sőt'meg nem értést tanúsítottak. Ami megnyilvánulás egyesek részéről mégis történt, az a legjobb esetben sajnálkozás, vagy méginkább gúnyos lekicsinylés volt, sőt nem hiányzott az ellenséges hangú és célzatú megjegyzés sem. A hivatalos Akadémia részéről sem kapott sem erkölcsi, sem egyéb jellegű támogatást. Az alatt a másfél évtized alatt, amennyire gyűjtései Magyaróváron kiterjedtek, mind-